Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 17. csütörtök, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - A mezőgazdasági szövetkezetek és egyes gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyelet gyakorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP)
100 Felszólaló: Dr. Zsiros Géza (FKgP) ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Volt, aki és zérvekkel, volt, aki észérvekkel és indulatokkal fűszerezve – adott esetben jómagam is – mondta el gondolatait. Viszont egyet mindenképpen át kell gondolnunk, nekem személy szerint is. Ha itt a Házban egy parlamenti képviselő azt mondja egy törvényről, hog y az bűncselekmény, tehát akik elkövették és megszavazták, bűnözők, akkor én azt mondom ennek a képviselőnek, hogy nem sok tárgyalnivalónk van egymással. Mert az én szememben azok voltak a bűnözők, akik több mint félmillió embert bebörtönöztek, mert vagyon a volt, több embert kivégeztettek ugyane miatt és kivégeztek személyesen, és mi meg sem kérdeztük tőlük, hogy miért tették? (Közbeszólás az SZDSZ soraiból: Ez másról szól, most erről beszélj!) Nem másról szól. Vastagon arról van szó. A tulajdonról van szó, s az emberi szabadságjogokról van szó. Keményen arról van szó. És aki így minősít egy parlamentet és a képviselőtársait, az az ember az én szememben legalább az, mint aminek ő minősítette a többit. Másfelől, ha ez az ember idézett, és akit idéztek, amikor az az ember elmondta ezt, nem erre szólt. (Közbeszólás az SZDSZ soraiból: Senki nem érti, de csak mondjad!) Az alfája és az ómegája az egésznek az egyéni szabadság, a tulajdonos és a tulajdon szabadsága. És amíg ezt nem tisztáztuk, addig nem tisztáztunk s emmit, és ez a semmi vagyon, mert volt, amelyik képviselőtársam így minősítette, hogy lerongyolódott bornyú. Géczi képviselőtársam. (Közbeszólások: Öszvér!) Vagy öszvér, köszönöm. Ez a lerongyolódott öszvér közel 600 milliárd forint, a kárpótlási törvényné l meg 60 milliárdról döntöttünk. Itt a titok nyitja. Ezért védik ilyen görcsösen a kolhozt. Már akik. (Juhász Pál: Félmillió emberé.) De tisztázzunk valamit. A félmillió emberé az a tulajdon. Senki nem akadályozta meg őket, itt a törvényhozás legalábbis ne m, hogy száz százalékban a nevesítés után mindent szétvigyenek, és utána társuljon, akivel akar. (Juhász Pál: Csak a harmadát adtad a félmilliónak, a kétharmadát másnak adtad.) Tisztázzunk valamit, mert az a kétharmad hozta össze azt a vagyont, Palikám. Ne m lopta. Vitte be, és nem önként vitte be. Na de, tisztázzunk valamit. Nem a félmillió hívta életre azt a vagyont, Juhász Pál. És amíg ezt nem tisztáztuk egymás között, és amíg azt nem tisztáztuk – mert itt elhangzott… (Közbeszólás: 2 perc!) Elnök Úr! Bocs ánat az időért. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Igen, lejárt az idő. ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP) Itt elhangzott, hogy alkotmánysértés. Igen. (18.20) Én magam is egy alkotmánysértő törvényjavaslatot nyújtottam be, egy évig érvényben volt – nevezetesen a földmoratórium. Mert ha ez nincs, akkor a kárpótlásra jogosultak ma egyetlen egy négyzetméterhez nem jutottak volna, mert már szépen osztották el; nemcsak Újkígyóson, hanem máshol is, az ott most aktív dolgozók, a földet. És igaza lett volna az MSZPnek, hogy azé lett volna a föld, aki most megműveli. Tehát magyarul: a rablást törvényesítettük volna. Hát, uram bocsá' – én ezt az alkotmánysértő törvényjavaslatot akkor is vállaltam, meg most is. Végezetül… (Vargáné Piros Ildikó: Kétszáznegyven hektár.) … Így van! Nem tagadom és nincs szégyenkezni valóm, hogy a családom nem a semmittevők közül került ki – Ildikó! – , hanem… (Vargáné Piros Ildikó: Miért; veszített?) Máris mondom; sajnos többet… Megmondom, miért. Mert a családnak hat tagja volt, hár om örökös nélkül halt el, és ebből eredően, mivel a kárpótlási törvénynél nem tettük lehetővé az oldalági öröklést, és miután én lementem 500 forintra a licitálással, sajnos, még mindig 47 hektár hibádzik… – Néhány hónapig,
