Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. január 26. kedd, a téli, rendkívüli ülésszak 8. napja - Az országos betétbiztosítási alap létrehozásáról és működésének részletes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter:
732 A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a pénzügyi rendszeren belül a versenyserkentés érdekében enyhített szabályok jótékony hatásként ugyan a kamatrések csökkentéséhez vezetnek, de ennek van egy fájdalmas oldala: nő a kockáza t. Ha ugyanis az élesedő verseny következményeképp erősödik a jövedelmezőségre nehezedő nyomás, akkor a bankok nem mindig racionális közgazdasági szemléletben cselekszenek. Noha elvileg ilyenkor az aktivitást csökkenteni kellene, a bankok többsége azonban a nyereség megőrzése érdekében mégis gyakran folyamodik terjeszkedéshez, eszközeinek kihelyezéséhez, nagyobb kockázat vállalásához. Ezáltal aztán, ami kezdetben csupán jövedelmezőségi megfontolásnak számított, egyhamar fizetőképességi problémává válik, mer t a terjeszkedésben kihelyezett hitelek – az adósok fokozatosan belépő csődje miatt – nem folynak rendesen vissza, nincs miből kielégíteni a betéteseket, s máris kész a baj, tudniillik a bank csődje. A világban végbemenő változások és azok konjunkturális h atásai alól mi sem vonhatjuk ki magunkat. A hazai pénzügyi és bankrendszerben hasonló vagy éppenséggel azonos gondok jelentkeznek, mint a legfontosabb gazdasági partnereinknél. Az Európai Közösséghez való csatlakozás jegyében pedig a bankbiztonság erősítés e végett és a megtakarítások ösztönzése céljából a betétbiztosítás terén is olyan megoldás alkalmazása célszerű, amelynek szabályai összhangban vannak az Európai Gazdasági Közösség erre vonatkozó szabályrendszerével. A most általános vitára bocsátott törvé ny egy újabb, a fejlett piacgazdaságban már kipróbált és bevált betétvédelmi vonal megteremtését célozza, ezt hivatott szolgálni. Az országos betétbiztosítási alap fő feladata az, hogyha már minden egyéb eszköz eredménytelennek bizonyul, s a bajba jutott p énzintézet felszámolása elkerülhetetlenné vált, a kisebb betétesek megtakarításai akkor se szenvedjenek veszteséget. Betétbiztosítás persze eddig is létezett Magyarországon. A takarékbetétekre és a lakosság devizabetéteire az állam lényegében készfizető ke zességet vállal. E megoldás kielégítő volt, amíg egyfokozatú bankrendszer érvényesült Magyarországon, egy monopolisztikus szervezeti rendben, az új helyzetben, amikor nagy önállósággal működő versenybankok rendszerével van már dolgunk, ez a védelmi megoldá s már nem indokolt. Amennyiben ugyanis a központi költségvetés mindennemű korlátozás és feltétel nélkül áll helyt az ingatag helyzetűvé váló bankok kötelezettségeiért a betétesek védelmében, akkor ez a betétesek szemében azt jelentheti, hogy a betételhelye zés teljességgel kockázatmentes, ilyen esetben a betétesek nem foglalkoznak azzal, hogy hol helyezik el a pénzüket, s ezért a legkockázatosabb bankok épp olyan könnyen jutnak hozzá a betéthez, forráshoz, mint az óvatosan működő pénzintézetek. Ez pedig inká bb bátorítja, semmint visszafogná a túlzott, néha felelőtlen vagy netán rosszhiszemű kockázatok vállalását, aminek következményei súlyosan megingathatják a bankrendszert. De nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy amennyiben a költségvetés menti meg mindig a bajba jutott pénzintézeteket vagy betéteseket, akkor valójában az adófizetők azok, és nem a betétesek, akiknek a költségeket állniuk kell. Olyan megoldásra van tehát szükség, amely egyfelől a kisbetétesek megtakarításait továbbra is kellőképpen védi a ba nkrendszerben felmerülő, bármiféle működési zavarral szemben, de amely egyúttal az adófizetők helyett azokra terheli a biztonság fenntartásának költségeit, akik a bajban a biztonság kényelmét, előnyeit élvezik. E következményeket kielégítő megoldás a törvé nyjavaslatban felvázolt kötelező betétbiztosítási alap létrehozása, amelynek működése felváltja az eddig alkalmazott állami helytállás mechanizmusát. Rögtön hozzáteszem, az állam a törvény hatálybalépéséig elhelyezett minden olyan betétért, amelyekre eddig külön jogszabályok alapján szavatosságot vállalt, továbbra is teljes mértékig és időbeli korlátozás nélkül helyt fog állni, csupán az újabb betétek nem helyezhetők el ilyen garancia mellett. (14.40)
