Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. január 26. kedd, a téli, rendkívüli ülésszak 8. napja - Az országos betétbiztosítási alap létrehozásáról és működésének részletes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter:
733 A Kormány által benyújtott törvényjavaslat szerint a jöv őben valamennyi betétgyűjtéssel foglalkozó banknak csatlakoznia kell az országos betétbiztosítási alaphoz. A betétbiztosítás fedezetét a bankok által a náluk elhelyezett és biztosításban részesülő betétállomány arányában befizetett díjak teremtik meg. Az é ves díjfizetés alacsony, a biztosított betétállomány 1 ezrelékében maximált mértéke az alap általi kifizetés egymillió forint összegűre javasolt felső határához igazodik. Az alacsony mértékű kulcs szavatolja, hogy a kötelező betétbiztosítás bevezetése ne n övelje a hitelek kamatszínvonalát, illetőleg ne csökkentse a betétek kamatlábát. A biztosítási védelem pénzintézetenként egymillió forintban megállapítani javasolt felső határa közel áll az Európai Közösség betétbiztosítási irányelveiben megállapított 15 e zer ecu felső összeghatárhoz. Az eltérő jövedelmi viszonyokhoz képest pedig a javasolt összeghatár viszonylag még kedvezőbbnek is mondható, mint amilyen az ecu felső összeghatára. A javasolt mérték elfogadásával egyébiránt a lakosság betéteinek több mint 9 0%a a jövőben is teljes védelmet fog ezzel az összeghatárral élvezni. Amennyiben a biztosítás felső határát emelnénk, tehát egymillió forint fölötti betétek biztosítására is sor kerülne, úgy alig növekedne azok köre, akik teljes kompenzációban részesülnek , viszont a díjkulcsot progresszív mértékben kellene megemelni, s az bizony már érzékelhető terhet róna valamennyi betétre és hiteladósra. A javasolt összeghatár, de akár annak kétszerese is a nagybetétesek szemszögéből mindenképp kevésnek mondható, amelye k egyfelől megtakarításaikat akár több, ugyancsak biztonságos formában és több pénzintézetnél is elhelyezhetik, másfelől a felszámolás során a befagyott betétek egy része megtérül. Az új betétbiztosítási rendszer nyújtotta védelem ki fog terjedni olyan bet étekre is, amelyek eddig semmilyen szavatosságot nem élveztek. Ez fontos változás mindenekelőtt a kisebb vállalkozások számára: számukra jelent nagyobb biztonságot. Ugyanakkor az alap, a biztosított betétek köre egyebek mellett nem terjed majd ki az államh áztartási törvény hatálya alá tartozó intézményekre. Ezt a korlátozást az indokolja, hogy ezek a szervezetek az államháztartási törvény szerint ideiglenesen szabad pénzeszközeiket csak állampapírok vásárlására fordíthatják, mint ismeretes, a költségvetési törvény, illetőleg az államháztartási törvény rendelkezései értelmében. Ugyancsak nem részesülnek védelemben az intézményi befektetők és a bankok betétei, egymásnál elhelyezett betétei. Ezektől a szervezetektől ugyanis elvárható, hogy pénzeiket kellő szakm ai ismerettel biztonságos formában helyezzék el, és így az ő biztonságuk érdekében ne kelljen a biztosítás tarifáját szükségtelenül növelni. Szólnom kell a törvényjavaslatnak arról a rendelkezéséről is, miszerint az országos betétvédelmi alap csak a névre szóló betétekre fog kiterjedni. A tervezetnek ezt a rendelkezését már többen nehezményezték, és sokan félreértették. Le kell szögezni, hogy ezzel a javaslattal az anonim betétek, tehát a bemutatóra szóló betétek elhelyezését a törvény nem kívánja megakadál yozni. Ezek változatlanul lehetségesek. Csak a kockázatuk fog megnőni, miután a biztosítás nem terjed ki rájuk. A biztosításnak ez a korlátozása azért szükséges, mert technikailag csak akkor oldható meg a betétbiztosítás és a felső határ betartása, ha isme rt a betét tulajdonosa. Hozzáteszem: a betétes kilétére vonatkozó mindennemű adat azonban változatlanul titok, banktitok, amelyet egyébként az országos betétbiztosítási alapnak is ilyenként kell kezelnie. Végül néhány szót a törvény hatálybalépéséről. A pé nzintézeti törvény úgy rendelkezett, hogy a törvényt a Kormánynak 1992. szeptember 30ig kell beterjeszteni, és a törvényt 1992. december 31ig meg kell alkotni. A Kormány eleget tett ennek a kötelezettségének, a törvényt beterjesztette az említett időpont ig. A Parlament ismeretes terhei miatt nem került sor a törvény tárgyalására az említett időpontig.
