Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 29. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
370 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés ! Tisztelt Belügyminiszter Úr! Interpellációm benyújtására három cél késztetett. Először: egy konkrét törvénysértést, törvénysértő lépést szeretnék segítségével megakadályozni. Másodszor: szeretném felhívni a Kormány figyelmét egy nyilvánvalóan létező jogh ézagra. Harmadszor pedig: szeretném felhívni az Országgyűlés figyelmét arra, hogy előfordul alkotmányellenes jogalkotás. (15.10) A konkrét eset dióhéjban: Izsófalva BorsodAbaújZemplén megyei 4800 fős nagyközség. Három, földrajzilag is elkülönült települé sből – úgymint Ormosbánya, Izsófalva és Rudolftelep – áll ez a nagyközség. Ormosbánya és Rudolftelep 1900, illetve 800 lakosú településrészek. Ormosbánya lakossága 1992. augusztus végén népszavazással úgy döntött, hogy önálló települést alapít, tehát telep ülésszétválásra kerül sor. Ez a döntés annak rendje és módja szerint megszületett. A helyi választási bizottság Ormosbányán az önkormányzat választásának időpontját 1993. február 7ében határozta meg. De mi lesz az izsófalvi önkormányzattal, pontosabban a nnak a polgármesterével? Ezzel a kérdéssel, ezzel a kérdéskörrel tulajdonképpen két jogszabály foglalkozik. Az egyik a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. számú törvény, amely szerint a megválasztott képvise lő jogállása változatlan marad, képviselőtestület választására akkor kerül sor, ha nem tud felállítani működőképes ilyen testületet valamelyik település. A polgármesterről ez a jogszabály nem rendelkezik. A másik: a polgármesteri tisztség ellátásának egye s kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. számú törvény, amely taxatíve felsorolja a polgármester munkaviszonya megszűnésének hat esetét, de ezek között az esetek között nem tesz említést arról, amikor településszétválásra kerül sor. Tehát az ide vonatkozó tör vények közül ezzel a kérdéssel konkrétan egyik jogszabály sem foglalkozik. Hasonló eset miatt először Tokodon merült fel a szabályozás igénye. Törvényi szabályozás híján az Országos Választási Bizottság 1990. december 13i elvi állásfoglalásában kimondta, hogy szétválás esetén mind a két településen polgármestert kell választani. Tehát van egy törvény, illetve két törvény, amelyik ezzel a kérdésel nem foglalkozik, nyilvánvaló a joghézag. Van egy országos választási bizottsági elvi állásfoglalás, amelyet egy ébként egy belügyminiszteri helyettes államtitkári levél is 1992 novemberében megerősített. Kérdezem ezek után – ezek tisztázására – a tisztelt belügyminiszter urat 1. Ön szerint 10 000 lakos alatti települések szétválása esetén mi a jogállása az eredetile g megválasztott polgármesternek? 2. Kelle ön szerint kiírni a szétváló települések mindegyikében polgármesterválasztást? Természetesen végső soron e kérdéseim oda irányulnak és arra keresnek választ, ami az interpellációm fő címében is szerepel: pótolhate joghézagot az Országos Választási Bizottság elvi állásfoglalása? Várom a miniszter úr válaszát. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Válaszadásra felkérem dr. Boross Péter belügyminiszter urat. Dr. Boross Péter belügyminiszter válasza BOROSS PÉ TER, DR. belügyminiszter: Tisztelt Ház! Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A polgármester jogállása… (A hangosítás nem működik.)
