Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 29. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: - ELNÖK (Vörös Vince):
371 ELNÖK (Vörös Vince) : Kérném a pótmikrofont elhelyezni. (Megtörténik.) BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A polgármester jogállása sajátos, mivel tevékenységéért általános politikai felelősséggel tartozik a képviselőtestületnek, illetve az adott település választópolgárainak, ugyanakkor igazgatási tevékenységet is végez. Ennek megfelelő en a polgármester a tevékenységét közéleti felelősséggel, valamint a közszolgálati szabályoknak alárendelten végzi. Minden 10 000nél kevesebb lakosú település minden polgármesterét – amint köztudott – az adott település polgárai közvetlenül választják. A polgármester esetében a képviselőtestület gyakorolja a munkáltatói jogokat és állapítja meg a tiszteletdíjat. Mindezek alapján jól érzékelhető, hogy jogilag és politikailag a polgármester az egész településhez, az adott önkormányzati testülethez kötődik. Ezért nem vitatható az Országos Választási Bizottság állásfoglalása, amelyet a 10 000nél kevesebb lakosú települések ügyében hozott. Ha a település szétválik, két vagy több önálló képviselőtestület jön létre, akkor minden önállóvá vált településen a polg ármester megválasztására időközi választást kell kiírni. Ellenkező esetben egy adott településen olyan polgármester lenne, akit más települések lakossága választott meg erre a tisztségre. Az Országos Választási Bizottság feladatkörébe tartozik, hogy gondos kodik a választási szervek működésének törvényes feltételeiről – idézem: "Elvi állásfoglalást ad ki az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében." Az elmúlt két esztendőben, ez év június végéig 46 esetben adott ki az Országos Választási Bizottság az önko rmányzati tisztségviselők választásával kapcsolatban értelmezést. Az Országos Választási Bizottságban valamennyi párt képviselteti magát, tehát mindennémű előkészítés feltétele adott, hogy egyetértésben történjenek azok az elkerülhetetlen állásfoglalások, amelyek kétségkívül adódhatnak – részben – a választójogi törvény nem precíz fogalmazásából. Tájékoztatom a tisztelt képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy mind az országos választásokról, mind az önkormányzati választásokról szóló törvények felülvizsgál ata folyamatban van – bizonyos mértékig befejezés előtt. Ennek a 46 értelmezésnek egy jelentős része valóban – és ebben igazat adok – normaszöveg szintű kiegészítő szabályozást igényel, ezért a kormány a következő év első felében a választójogi törvényekke l kapcsolatban előterjesztést készít a tisztelt Ház részére. Most említem meg, hogy kétharmados lesz. Tekintettel arra, hogy volt már ilyen kísérletünk bizonyos racionalizálási ügyekben és nem sikerült, ezek a normaszövegmódosítások azonban azért fontosak , hogy a hasonló dilemmáknak elejét vegyék, mert ha valamely törvénynek, akkor a választójogi törvénynek normaszöveg szerinti precizitása rendkívül fontos. Túlzásnak tartom azt a minősítést, hogy alkotmánysértés, hogy törvénysértés, azt talán kevésbé, hogy joghézag, mert hisz ezek az értelmezések jogszabályt nem pótolnak, de normaszöveghiányosságot értelmezéssel kiegészítenek, és egyáltalán működőképessé teszik az egész rendszert. Kérem tehát, képviselő úr, vegye válaszom szempontjából azt nagyon lényegesn ek, hogy több ilyen pont van, ennél egyébként talán súlyosabbnak is minősíthető, amely törvénymódosítást igényel és a következő év első felének úgy hiszem, ez egyik meghatározó jellegű feladata lesz. Köszönöm. (Taps.) (15.20) ELNÖK (Vörös Vince) :
