Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 21. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 2. napja - A szövetkezetekről szóló 1991. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (7195-ös szám) általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - IZSÓ MIHÁLY (FKgP)
174 igaz – , csak rendkívüli helyzetekben, mondjuk, feloszláskor, hanem a ré szvételi joga a társaság döntéseiben. És való igaz, hogy mivel ez kívülről lett belerakva az átmeneti törvénybe, a legfontosabb dologban, ami középponti intézménye az átalakulási törvénynek, hogy egyes részek önállósulhatnak, és külön játékra kezdhessenek, ebben a legfontosabb dolog, hogy nem lehet hozzákapcsolva a kívülálló tulajdonos intézménye, így a kívülálló tulajdonos egy fékké vált abban a folyamatban, hogy autonomizálódni tudjanak az egyes üzemrészek a vállalaton belül, pedig ha ügyesebben van ebbe a törvény szövegébe beleépítve, még segítője is lehetett volna ennek a folyamatnak. De ezért teljesen azok a felelősök, akik ilyen gyerekes módon csinálnak törvényt. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Izsó Mihály képviselő ú rnak, független kisgazdapárti képviselő. Felszólaló: Izsó Mihály (FKgP) IZSÓ MIHÁLY (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen nehéz ilyen esetben szólnom, hiszen szeretném 34 percben összefoglalni azt a mondanivalómat, ami talán egy fél órára is kevés lenne. Én meg kell mondanom, hogy elsősorban mint újonnan idekerült képviselő, kívülről olyan érzelmekkel jöttem be, amit önök talán annak idején nem tapasztaltak és nem vettek tudomásul, illetve nem tudatosították önökkel. Az egyik gazdatársam azt mondta , hogy a kárpótlási törvényt és az átmeneti törvényt a bentlévő jogászok úgy alkották meg, hogy a kintlévő jogászoknak tízéves munkát adtak. Meg kell mondanom, hogy ez igaz. Ezt bizonyítja az előttünk a múltkoriban, vagy az előző alkalommal elhangzott vitá k sorozata, meg az azóta benyújtott módosítási javaslatok. Én csatlakoztam módosító indítványommal Cséfalvay Gyula képviselőtársamhoz. Felolvasnám azt a pontját, amelyet szeretném, hogyha bevennénk a módosításba, és elsősorban nem ismertetve az indokolást, csak egyetlenegy pontban. "A kiválással összefüggő vagyon kiadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a szövetkezeti üzletrésszel rendelkező kívülálló tulajdonosok üzletrészének megfelelő vagyon kiadására is." Alátámasztásképpen: megkülönböztető és sé rti az Alkotmányt, a köztulajdont és a magántulajdont – igazságtalanul fosztották meg az ingatlantulajdonosoktól és a gazdasági felszereléseiktől a kívülállókat, mint a szövetkezeti tagokat. Indokolni is szeretném ezt az álláspontot. Én nem hiszem, hogy eg y termelőszövetkezetben 100 olyan kirekesztett vezető van, akinek a részjegye a zsebében van, és ez 30 milliót képviselne. Van egy listám, ami 23 tételből adódik. A Velemi Endre Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Jászapáti területéről, egy példát olvasnék fö l az ottani kívülállóknak felajánlott vagyonból. Egy MTZ – 80ast, amelynek 17010 forint volt a könyv szerinti értéke, kikiáltották 90 ezer forintra. Már eleve gondolhatjuk a könyv szerinti érték és a kikiáltási ár között a különbséget, és ezt a gépet, tekin tettel arra, hogy 30 millió forint volt ott fölhalmozódva a kívülállókra, és mindenki szeretett volna valamilyen joghoz, vagyonhoz jutni, 951 ezer forintért vették meg. És ezt 23. Kérdezem én: a nem kívülállók azok vajon mennyiért jutottak ehhez a vagyonho z, és ezek között a kívülállók között, akik ott voltak, olyanok is voltak, hogy nem tehettek róla, hogy ők kívülállók, mert a sors úgy hozta, hogy a törvény, a rendelkezés, a választás, a szabad választás '90ben történt, a törvény később történt, és az el halálozás vagy valami más ok pedig előbb megtörtént. Élhetett volna annak az édesapja, a szüleje, vagy akárki esetleg 96 éves koráig, és nem lenne ugyanebben a helyzetben. Ez még a jobbik eset, hogy hozzá tudott nyúlni egy bizonyos ócskavashoz. Mert képzel jük el: egy termelőszövetkezetben egy MTZtraktor ha 17 ezer forinton van nyilvántartva, hogy az mi. Rozsdatömeg. Tehát ilyen szellemben is kell vizsgálni ezt a törvényjavaslatot, és nemcsak ezt, hanem a többit is, mert valamilyen formában érvényt kell sze rezni az igazságnak. Ha elköteleztük magunkat arra, hogy a tulajdonjog szent, akkor legyen a tulajdonjog itt is szent, és én azért kérem a képviselőtársakat, hogy ezt a törvényt, bár csak kilenc nap áll rendelkezésre, meg merem kockáztatni