Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 21. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 2. napja - A szövetkezetekről szóló 1991. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (7195-ös szám) általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ)
173 és így tovább. Nem tudom, hogy milyen megoldás szülessen, sajnos ezt kell mondanom, de én ezt nem tartom szerencsésnek és jónak. A törvényjavaslat kapcsán talán Isép y államtitkár urat támogatnám, hogy gondoljuk át ezeket a dolgokat, a kiválásra vonatkozó, a vagyonmegosztásra vonatkozó beterjesztéseket. És a megmaradók jogait nem sértve keressünk egy olyan megoldást, ennek többféle technikája van – itt is említettek má r többet, keressünk valamilyen olyan megoldást – , hogy mind a két tulajdonosi csoportnak, ha úgy tetszik, mind a két azonos jogokkal rendelkező tulajdonosi csoportnak az érdekei érvényesülhessenek, mindegyik a jog alapján és minél kevésbé a másiknak a kárá ra. Köszönöm szépen. (Taps.) (20.00) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Juhász Pál képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Juhász Pál (SZDSZ) JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) Azt hiszem, hogy harmadjára szólok a tárgyban. Nyilván már se a jogi, se a gazdasági, se a politikai ellenérveket én már nem mondom, ki vannak merítve. Három megjegyzést tennék, félreértéseket eloszlassunk. Az első megjegyzés: a kívülálló résztulajdonosoknak a nagyobb tulajdoni tömege nem a valamikor volt középparasz tok közül kerül ki, nagyobb tömege nem azon középparasztok kezében van, akik valaha nem jutottak be a szövetkezetbe, nem jutottak tisztséghez, hanem nagyobb tömege a szövetkezetek korábbi tisztviselőinek kezében van. Így jelentős tömege van éppen a pártbiz ottság által odarakott valahai szövetkezeti vezetőknek, akik időközben kibuktak a szövetkezetből. Tehát a külső tulajdonosi réteg nem azt a kört jelenti, akikre Cséfalvay úr gondolt. De ez lényegtelen. Akárhogy lenne, a jogi ellenérvek ugyanúgy igazak mind a két körrel szemben. A második dolog: egy ilyenfajta törvénymódosításnak, amit Cséfalvay mondott, pláne, ha ez reális lenne, tehát nem december 31e, hanem tovább lehetne futtatni, vagy ha egy olyan törvénymódosítás jönne, amit most Zsiros úr emlegetett, az egyszerű politikai következménye az, hogy a szövetkezetben középpontban lévő emberek – általában az elnök és környezete – , látván, hogy a szövetkezet most már nem tartható értelmes vállalati egységként együtt, kénytelenek azt tenni, hogy összefognak az zal a körrel, amivel bírnak, kiemelik belőle a működőképes vagyont, és létrehoznak egy olyan csoportvállalkozást, ami jól megy, s az összes többi, gyakorlatilag nem működtethető vagyontöredékekkel néz szembe, mindenki pofára esik. (Cséfalvay Gyula: Sajnos igaz.) Így van. Így van. Tehát mind a két törvényjavaslat egyetlen következménye az, hogy a mezőgazdaságunk tovább zuhanjon, a szegény emberek még szegényebb emberek legyenek. Ez az egyszerű következménye. A harmadik dolog pedig – erről már más vonatkozásb an volt szó, de muszáj újra mondani – , igen, itt bűnös politikai kalandorság történt. Mikor? Akkor, amikor a kívülállóüzletrésztulajdon fogalmát belevitték a törvénybe úgy, hogy nem nézték meg, hogy az hogy illeszkedik a törvény szövetébe. Hiszen félreért és ne essék, a bizottságok semmi ilyen intézményről nem tudtak. Ezek bizottsági tárgyalások után, utólag lettek belevíve a kívülállóintézmények. Most ettől nem tud ez működni, mert nincs beleépítve a törvény intézményébe. Nagyon fontos, hogy az üzletrésztulajdon és a szövetkezeti tulajdon ellentéte nem a köztulajdon és a magántulajdon ellentéte, ahogy az előterjesztő mondta, hanem a társasági tulajdon és a társasági résztulajdonos ellentéte, tehát más természetű. Na most eg y társasági résztulajdonosnak valóban illik, hogy a résztvevőt ott kössenek jogai. Nem kiviteli jogok, mert egy társaság résztulajdonosának nincs közvetlen vagyonkiviteli joga – ez nem
