Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 21. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 2. napja - Bejelentés: Dr. Kóródi Mária jegyző - A földművelési alapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - NAGY VARGA DEZSŐ (FKgP)
137 Felszólaló: Na gy Varga Dezső (FKgP) NAGY VARGA DEZSŐ (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Végtelenül örülök, hogy a földművelésügyi kormányzat az előttünk levő földművelésügyi alapokat két olyan alapvető alappal növelte a korábbiakhoz képest, mint a mez őgazdaságfejlesztési alap és az állattenyésztési fejlesztési alap. Miután e két alap összege a 7,5 milliárdos tervezett költségvetésnek mintegy 62%át teszi ki, úgy érzem, ez jellemzi, hogy az agrárkormányzat a prioritást miben határozza meg. Én nem kíván ok a vadászati alappal foglalkozni, ami az összköltségvetésnek 0,6%át képezi. Tehát ennek figyelembevételével kívánom a Független Kisgazdapárt frakciójának véleményét önökkel ismertetni a törvényjavaslattal kapcsolatban, s ennek általános megítélését abbó l indította az agrárkormányzat is, hogy az Európában kialakult gyakorlatot is figyelembe véve terjesztette elő a Kormány által jóváhagyott agrárpolitika célkitűzéseit tartalmazva. Ez a dokumentum is úgy fogalmaz, hogy a magyar mezőgazdaság negatív öröksége i – a tulajdonviszonyok rendezetlensége mellett – arra vezethetők vissza, hogy a múltban túlcentralizált állami irányítás érvényesült. Természetes, hogy az ilyen irányítási módszer a legkevésbé hatékony, hiszen lassan közhelyig hangoztatott igazság, hogy a legrosszabb gazdálkodó és tulajdonos az állam. A Kormány agrárpolitikája ennek megfelelően helyesen fogalmazott, amikor többek között kimondta, hogy – idézem – : a piaci viszonyokhoz illeszkedő ágazati irányítás szükséges, a tárca, a területi szakigazgatás i szervek és érdekképviseletek között észszerű feladat- és hatáskörmegosztás valósuljon meg. A fentieknek megfelelően a program megfogalmazza azt a következtetést is, hogy az államnak a termelésbe való közvetlen beavatkozási lehetőségét csak kivételes eset ekben szabad megengedni. (17.00) A termelés fejlesztését segítő szolgáltatások végzése pedig a gazdálkodó szervezetek feladata. A földművelésügyi alapokról szóló törvénytervezet általános megítélésekor fontos szempontnak kell tekintenünk azt is, hogy az an yagilag ne terhelje az egyébként is súlyos helyzetben lévő agrárgazdaságot. Azt hiszem, amikor az állattenyésztési alapnál 0,5%os hozzájárulást ír elő, ez nem terheli meg különösképpen az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságokat. Radikálisan szakítani k ell a tervgazdasági rendszerben megszokott gazdálkodási móddal és technikával, és mindenekelőtt legyen összhangban az alap az Európai Gazdasági Közösségben elfogadott módszerekkel és megoldásokkal. Ha elfogadjuk kiinduló alapnak a Kormány agrárpolitikai té ziseit és a fenti kitételeket, akkor meg kell állapítani, hogy a benyújtott törvénytervezet – részletes volta mellett is – a céloknak csak megfelelő átalakítással felel meg. Javaslatokkal kiegészítve kell ezt a törvényt úgy megalkotnunk, hogy lehetőleg mar adéktalanul szolgálja az agrárpolitika és a gazdálkodó szervek érdekeit is. Ezek közül is az első és legfontosabb az ésszerű szelekció. Ennek érdekében két lényeges területen kell a törvényben módosítanunk: egyrészről nem szabad elfogadnunk azt, hogy továb b bővüljenek a központosított alapok, amelyekből a törvényi szinten nem ellenőrizhető módon lehet pénzforráshoz jutni. Különösen elfogadhatatlan, hogy mindezt úgy végezzék, hogy a gazdálkodóktól is vonnak el forrásokat. Nyilvánvalóan szükséges állami költs égvetési bevételekből is kiegészíteni, így például az éppen most jelentősen megemelt élelmiszeráfabevételekből is lehet finanszírozni. Ebben a formában elfogadhatatlan a mezőgazdasági fejlesztési alap működése, hiszen nincs teljesen összhangban a Kormány agrárpolitikájában leírt agrárfinanszírozási támogatás célkitűzéseivel. Egyrészről minden új gazdálkodó számára rendelkezésre kell állni az alapnak preferált kamatú hitelekre, másfelől az ugyancsak hangsúlyosan normatív – és nem pályázati rendszerű – , dönt ően infrastrukturális vissza nem térítendő támogatásokra terjed ki. Ezért a mezőgazdasági fejlesztési alap költségvetésben is elfogadott formáit vállalkozói hitelkamattámogatásokra és infrastruktúrafejlesztésre kell fordítani.
