Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember l5. kedd, az őszi ülésszak 5. napja - Az Emberi Jogokról és az alapvető szabadságokról szóló Egyezmény megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
342 Létszámellenőrzést tartunk. Kérem, nyomják meg az "igen" gombot. ( A jelenlévők száma 124, az Országgyűlés nem határozatképes.) Meg kell várnunk, amíg a frakcióirodákról és bizottsági ülésről visszafáradnak a távollévők. Kérem, hogy az ügyrendi bizottság távol lévő tagjait is kérjék meg, hogy az ügyrendi bizottsági ülést függesszék föl, és állítsuk helyre a határozatképességet! Tisztelt Országgyűlés! Hogy az időt ne vesztegessük, így a határozathozatalt a határozatképesség helyreállításáig elhalasztjuk. Addig lefolytathatjuk a következő nemzetközi szerződés, illetve egyezm ény megerősítésére vonatkozó eljárást. Az Emberi Jogokról és az alapvető szabadságokról szóló Egyezmény megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (Dornbach Alajos) : Soron következik tehát az emberi jogokról és az alapve tő szabadságjogokról szóló egyezmény megerősítéséről szóló országgyűlési hartározati javaslat általános vitája. Az előterjesztést 6242es számon kapták kézhez. Ehhez Mészáros István László és SzentIványi István képviselő urak módosító javaslatot nyújtotta k be 6573as számon. Megadom tehát a szót Balsai István igazságügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Balsai István igazságügyminiszter, a napirendi pont előadója BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országg yűlés! A közismert nevén emberi jogi egyezmény aláírásával – mint az ismeretes – 1990. november 6án Magyarország is teljes jogú tagjává vált az Európa Tanácsnak. Erre vonatkozóan – az Országgyűlés előtt ismert – a 40 évvel korábban megkötött, 1950. novemb er 4én kelt egyezmény részesei lettünk. Az egyezmény különböző előírásai és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeink igen jól ismertek a tisztelt Országgyűlés előtt, igen sokszor hivatkoztunk – önök is, a Kormány is – ennek mielőbbi és minél sürgősebb ratif ikálási eljárására. Mi akkor is úgy nyilatkoztunk, és ennek megfelelően történtek az előkészítő munkák, hogy mintegy másfél- két év kell a ratifikálással kapcsolatos tevékenység elvégzésére, és ahhoz, hogy a tisztelt Országgyűlés elé terjeszthessük ezt. Ör ömmel konstatálhatjuk, hogy ezt az időtartamot sikerült – azon belül maradva – teljesíteni. Természetesen annak szem előtt tartásával, hogy az egyezmény legnagyobb jelentősége az ahhoz való csatlakozás, legnagyobb és különleges jelentősége az, hogy olyan k ötelezettséget vállal ezzel a Magyar Köztársaság, amelynek alapján az egyezmény által létesített Európai Emberi Jogi Bizottság és az Európai Emberi Jogi Bíróság eljárásának alanya lehet, mégpedig – mint jól ismert – egyéni panaszügyekben. Alávetjük tehát m agunkat az egyezmény elfogadásával az egyéni panaszügyekkel kapcsolatos eljárásokban a bepanaszolt pozícióra is természetesen. Nyilvánvaló, hogy a valamennyi Európa tanácsi tagállam által elfogadott egyezmény önmagában, annak vizsgálata kevés volt, kevés l ett volna ahhoz, hogy a tisztelt Országgyűlésnek a ratifikálást ajánljuk. (16.40) Egy hosszú bizottsági és bírósági gyakorlatot, a negyven év során felgyülemlett, különösen az utolsó időszakban és különösen ennek a térségnek a taggá vált országaival kapcso latban felmerülhető és ilyenként jelentkező pozíció adta nehézségeket kellett figyelembe vennünk. Ilyen munka, másfél
