Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 3. kedd, az őszi ülésszak 21. napja - Interpellációk: - FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ)
1590 Köszönöm. Kávássy Sándor képviselőtársunk az államtitkári választ elfogadta. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás. – 129 igen, 5 nem, 55 tartózkodás .) Kérném, hogy akik nem a helyükön ülnek, szíveskedjenek elfoglalni a helyüket – meg kell ismételnünk a szavazást. Kérem, most szíveskedjenek szavazni! (Szavazás. – 127 igen, 4 nem, 54 tartózkodás.) Kevesebben vagyunk, illetve kevesebben szavaztak, mint a z előbb. Kérem, mindenki foglaljon helyet az ülésteremben, és szíveskedjenek szavazni. Kérem, most szíveskedjenek szavazni! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 138 igen szavazattal, 4 ellenében, 60 tartózkodás mellett az államtitkári v álaszt elfogadta. Dr. Pásztor Gyula kisgazdapárti képviselő, dr. Futaki Géza és dr. Pelcsinszki Boleszláv, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselői interpellációt nyújtottak be az ipari és kereskedelmi miniszterhez, valamint a földművelésügyi miniszter hez a Békéscsabai Konzervgyár felszámolása tárgyában. Jelzem, hogy az interpellációra dr. Gergátz Elemér miniszter úr adja majd meg a választ. Dr. Futaki Géza képviselőtársunk jelentkezett – átadom a szót. Interpelláció: Dr. Pásztor Gyula (FKgP) dr. Futaki Géza (SZDSZ) és dr. Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ) – az ipari és kereskedelmi miniszterhez, valamint a földművelésügyi miniszterhez – "A Békéscsabai Konzervgyár felszámolása" tárgyában FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen tisztel t Miniszter Urak! Engedjék meg, hogy az állami vagyon privatizálása kapcsán, egy példán keresztül mutassunk rá néhány jellegzetesnek mondható problémára. Mint bizonyára tudják, a Békéscsabai Konzervgyár, Békés megye és az ország egyik legkorszerűbb élelmis zeripari vállalata reménytelen helyzetbe került. (15.30) A gyár 1990ig minden évben nyereséges volt. Ekkor új igazgató került az élére. '91ben a vállalati veszteség már a 700 millió forintot meghaladta, s jelenleg a gyár 3,6 milliárd forintos adósságot h almozott fel, és felszámolás alatt áll. A veszteség kialakulásában három tényező volt meghatározó: a szovjet piac elvesztése, a tőkés piaci lehetőségek beszűkülése s harmadrészt a rossz, helytelen vezetői döntések sorozata. A gyár éves szinten körülbelül s zázezer tonna nyersanyag feldolgozására volt képes, melynek értéke másfél milliárd forint. A nyersanyagot már '89ben is a túlnyomórészt kistermelőktől vásárolták, így a vállalat megszűnése érzékenyen érinti a termelésből élő, főleg megyei parasztságot. A leállással, illetve a felszámolással összefüggésben a magyar gazdaság évi 1520 millió dollár devizabevételtől esik el. A vállalat 1992. február 6án kezdte a csődegyeztetéseket, végül május 6án csődegyezség jött létre a hitelezők és a vállalat között. A megállapodás értelmében az ÁVÜ – Állami Vagyonügynökség – államigazgatási felügyelet alá vonta a konzervgyárat. Kinevezte a vállalati biztost, akinek feladata lett volna a válságkezelés és a vállalat részvénytársasággá alakítása a csődmegállapodás szerint. A hitelezők 3 éven belül kapták volna meg követelésüket vagy annak egy részét. A 102 millió forintos kistermelői tartozások a bankok közreműködésével soron kívül kerültek volna kifizetésre. Ezekből a tennivalókból csak a vagyonkezelő részvénytársaság jött létre, a vállalat államigazgatási felügyelet alá lett vonva, és a vállalati biztos is kinevezésre került. A többi lépés pedig nem történt meg. Pedig azokban a napokban zajlódó, kihelyezett békéscsabai kormányülés is foglalkozott a helyzettel.
