Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 3. kedd, az őszi ülésszak 21. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
1591 A vállalat a jelenlegi körülmények között már nem működőképes. Akkor lenne az, ha ez az egyezség szerint bonyolódna, és a vállalat élére egy hozzáértő termelési és kereskedelmi tapasztalatokkal rendelkező vezető kerülne. Azonban ebben az esetben is szükség lenne 600 m illió forint állami garanciára. A '92. március 21i kormányülés szövegéből szeretnék idézni, amikor is Gergátz miniszter úr többek közt ezt mondta a konzervgyárral kapcsolatban: "Azért, hogy ne legyen nagy állami vagyonvesztés, és mivel igen súlyos a mezőg azdasági vonzata, valami gyors beavatkozás szükséges." Folytatom: természetesen tudjuk, hogy 10%os külföldi tőke bevonásáról lett volna szó, és a vállalat a feljavítás után került volna értékesítésre. Nem erre az esetre vonatkozik csak ez a javaslat, hane m általában élelmiszeripari vállalatokra. Ehhez viszont állami garanciát a Kormánynak kell megadni, és ha sikerül, akkor ez azt jelenti, hogy a Kormány segített. Múlik az idő, és már általános az a vélemény, hogy a kialakult helyzet miatt a vállalat egyéb ként egyben történő üzemelése pénzügyi okok miatt elsősorban nem reális célkitűzés. Ezek után – tisztelt miniszter urak! – kérdéseink a következők: Miért nem jött létre a csődegyezség a kihelyezett kormányülésen megfogalmazottak szerint? Mi vezetett ilyen rövid idő alatt a gyár összeroppanásához a piaci viszonyok beszűkülésén kívül? Terhele felelősség valakit azért, s történte erre irányuló vizsgálat és felelősségrevonás? S végül: Hogyan akadályozható meg a miniszter urak szerint, hogy más, jól működő vál lalatok ne jussanak egyik pillanatról a másikra ugyanilyen helyzetbe? Vane erre irányuló programjuk? Köszönöm. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Megkérem dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter urat, az interpellációra adja meg a választ. Dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter válasza GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Urak! Tisztelt Országgyűlés! A Pásztor Gyula, Futaki Géza és Pelcsinszki Boleszláv képviselő urak á ltal benyújtott interpellációra a válaszomat a föltett kérdések sorrendjében próbálom megadni. Mért nem jött létre csődegyezség? Az Állami Vagyonügynökség a jelenleg érvényes jogszabályi keretek között nem tudta a Békéscsabai Konzervgyárat átalakítani, miv el a gyár vagyona negatív előjelű volt 1991. december elsején, először. A csődegyezség létrejötte érdekében az Állami Vagyonügynökség vagyonkezelői pályázatot írt ki, és folyamatos tárgyalásokat folytatott a gyár legnagyobb hitelezőivel. A vagyonkezelésre kiírt pályázatra egy ajánlat érkezett, amely nem felelt meg a pályázati feltételeknek, mivel nem tartalmazta a szükséges dokumentumokat, ezek a vagyonkezelési, válságkezelési koncepció, üzleti és fejlesztési terv, pénzügyi háttér biztosítása. Emellett a va gyonkezelő 1,1 milliárd forint ÁVÜgaranciát kért. Ezen objektív okok miatt az átalakítás nem valósulhatott meg, s a vagyonkezelésbe adáshoz 1,1 milliárd forint ÁVÜgarancia fűződött volna. Ezzel a felszámolás elkerülhetetlenné vált. A második kérdés: Mi v ezetett a gyár összeomlásához? Ezt lényegében véve Futaki képviselő úr röviden elmondta. Nem ismétlésképp, csak információként mondom: a konzervipar '90. évi termelésének mintegy 50%a volt szocialista országokba exportált. Ez az arány a teljes termelés 50 %os csökkenése mellett egy év alatt 5% alá esett. A korábban biztos keleti piacra, tömegtermelésre berendezkedett vállalatok, bár az utóbbi években sikerült dollárrelációban növelni értékesítésüket, a drasztikus piacvesztés miatt válsághelyzetbe kerültek. A 13 állami alapítású konzervgyár közül 1991. évben 7 gyárnál összesen 3,6 milliárd forint veszteség képződött, míg az 5 nyereséges vállalat együttes eredménye a 300 millió forintot sem érte el. Az Óvári Konzervgyár már '91. évben felszámolás alatt állt.
