Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 13. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Határozathozatal a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KOVÁTS LÁSZLÓ, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
992 számát nyílt, prüdériamentes szexuális felvilágosítással, a fogamzásgátló szerek széles körű hozzáférhetővé tételével, és persze a gyermekvállalást könnyebbé tevő szociális intézkedésekkel lehet hatékonyan leszorítani. Ha ezt szem előtt tartjuk – Tisztelt Ház! – , ha senki nem társadalomboldogító és erkölcsnemesítő utópiák kikényszerítését akarja elérni az abortusztörvénnyel, hanem a fennálló viszonyok nyugodt szabályozását, akkor az álláspontok közeledhetnek egymáshoz, és jó törvényt alkothatunk. A szabaddemokraták módosító indítványaikkal azon lesznek, hogy a kormánytervezet Bváltozatában minél több garancia épüljön be a nők döntési jogának védelmében a méltóságukat nem sértő eljárás biztosítására. Szorgalmazni fogjuk – korábbi határozati javaslatunkat folytatva – az iskolai szexuális felvilágosítás feltételeinek javítását. Minimális célunk az, hogy a nők helyzete ne legyen rosszabb, mint az elmúlt évtizedekben. Reméljük, hogy egyértelmű javulást sikerül elérnünk. Elége dettek csak akkor leszünk, ha olyan törvény születik, amely senkit nem aláz le mások céljainak puszta eszközévé. Azon fogunk dolgozni, hogy ez a törvény is közelebb segíthessen bennünket egy olyan társadalomhoz, ahol az emberek egymás felfogását tisztelve saját meggyőződésük szerint élhetnek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Kováts László képviselőtársunk, a Független Kisgazda képviselők vezérszónoka. Felszólaló: Kováts László, az FKgP képviselő csoport nevében KOVÁTS LÁSZLÓ, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Előrebocsátom, hasonló helyzetben vagyok, mint Kulin Sándor képviselőtársam, tehát nem a Kisgazd apárt merev álláspontját vagy legalább frakcióvéleményét adom elő, hanem körülbelül az ügy tekintetében a képviselőtársaim megosztott véleményét próbálom elmondani. A Kisgazdapárt keresztény erkölcsi alapokon áll. Amit a keresztény erkölcs nem tart megenge dhetőnek, ebből kifolyólag a Kisgazdapárt is tilosnak tartja. Az abortusz, ha spontán következik be, az művi beavatkozás nélkül jelenti azt. Spontán vetélés csak a terhes nő akaratán kívül következhet be. Vagyis tilos bármit is tenni, hogy ez az úgynevezet t spontán vetélés bekövetkezzék. Egyedül csakis az a megengedett, hogy a nő, a terhes nő adott betegsége folytán orvosi felügyelet alatt szedett, orvos által előírt orvosságot kénytelen szedni, és ez esetlegesen másodkövetkezményként terhességének megszakí tását indokolttá tenné. Más módon ezt a spontán abortuszt nem szabad előmozdítani. A művi beavatkozással bekövetkező abortusz szándékos eltávolítása a magzatnak, és ez a természet törvénye alapján tilos. A valláserkölcsi magatartás tehát a természettörvény alapján áll. A művi terhességmegszakítást lehet ugyan indokolni, de ezek az indokok minden esetben ellenkeznek a természettörvénnyel. Miért? Először: általánosan elismert tény, hogy az ember élete a fogamzással kezdődik és a természetes halállal fejeződik be. A fentiek alapján a megfogamzott élet művi úton soha nem szakítható meg. Ugyanígy az ember élete művi beavatkozással sem rövidíthető meg. A nemzetközi jog jogalanynak tekinti a magzatot megfogamzásától kezdve. Ez a jog nem sérthető meg sohasem. Mint a hogy a művi úton történő magzatelhajtás szinte minden országban valamilyen módon szabályozást nyert és kíván, ezért születtek és születnek erről törvények vagy törvényerejű hivatalos rendelkezések. Magyarországon a legutóbbi erre vonatkozó törvényerejű ren delet módosításra szorul. Ez nem is képezi vita tárgyát. A módosításnak szabályszerűnek kell lenni, megfontolandó, hogy milyen szinten történhet ez a szabályozás. A Parlament által történő módosítás vagy más szinten történő törvényerejű módosítás megoldás. Akár az első, akár a második módosításnak figyelembe kell venni
