Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 12. hétfő, az őszi ülésszak 13. napja - A termőföld tulajdonával és használatával összefüggő egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KIS ZOLTÁN, DR. az SZDSZ vezérszónoka:
973 átmeneti törvényre, a szövetkezeti törvényre – , akkor a mezőgazdaságot n agyon és alapvetően érintő földtulajdonjogi rendezés, az ingatlannyilvántartási törvényerejű rendelet módosítása csak egy átmeneti, éppen a percnek megfelelő módosításokat jelenthet. És ezeknek a technikai módosításoknak talán – ha nem veszik tőlem rossz néven – elegendő lett volna egy olyan rövidített megoldásával találkoznunk, amely azoknak a jogszabályhelyeknek a hatályon kívül helyezését célozza, amelyekre a miniszter úr is utalt. (19.40) Nevezetesen a szövetkezeti tulajdonra vonatkozó kiemelt szabályo zásnak a kiiktatása. Egyebekben nem látom ezt olyan horderejűnek, hogy érdemes lenne esetleg hónapokat is vitatkozni ezen, mert azok a részaránytulajdont rendező technikai szabályok, amelyek itt ugyan megjelennek és nem eléggé egyértelmű módon nyilvánulnak meg, azok esetlegesen megoldhatók némi törvénymódosítással, vagy ne adj' Úristen, kormányrendelettel – ugyanis a földhaszonbérletre vonatkozó részletes szabályokat eléggé el nem ítélhető módon kormányrendelet szabályozza. Ezzel szemben itt ebben a törvény ben is találkozunk olyan tiltó rendelkezésekkel – amelyekre esetleg majd kitérek – , amelyek a föld használóját eléggé komolyan érintik, és részben a tulajdonosok rendelkezési jogát is sértik, illetve törvényi szinten természetesen korlátozzák. Részleteiben talán kitérnék azokra a gondolatokra, amelyeket önök is mint vezérelveket jelenítettek meg, és amelyekre önök is úgy gondolnak és amelyekről úgy emlékeznek meg e törvénytervezet tárgyalásánál mint elévülhetetlen érdemekre a haladás útján. Itt az állami tu lajdon – amely ugye nem vállalkozói tulajdonként marad meg itt a jövőre nézve is – természetesen korlátozva lesz a kezelői jog intézményével, azzal a szervezettel, amelyet majd külön törvény fog meghatározni; a vagyonkezelői szerződések tartalmát külön tör vény fogja meghatározni. Ez a törvény mit határoz meg? Azt, hogy letiltja a kezelőnek a rendelkezés jogát az elidegenítés és a megterhelés vonatkozásában. Nagyon helyes, egyetértek vele. Ezzel szemben megjegyzi, hogy a vagyonkezelői szerződések megkötése u tán a kezelői jog elidegenítése tilos. Kógensen megtiltja ennek az átruházását. A 42. §ban átmenetileg engedélyezi akkor, ha erre a megfelelő hatósági jogosítványokat megkapja. Ellentmondást érzek ebben. Miért kell a jövőre nézve letiltani, ha átmenetileg még engedjük? Vagy miért nem abban a külön törvényben határozzuk meg, amely majd a vagyonkezelői szerződések lényeges tartalmi elemeit lesz hivatott rendezni? Én úgy gondolom, ez nyilvánvalóan akkor lenne megnyugtató és végleges rendezési elv, ha ezeket a törvényeket is látnánk itt, legalább a koncepció szintjén. Ugyanezt mondom – még egyszer – a földvédelmi, az erdő- és környezetvédelmi törvényekre is. Tudom, ez most csak egy kipipálás, ezt elintéztük, most egy kis szünet van, egy kis szusszanásnyi idő, h ogy majd követni tudjuk azt a folyamatot, amelynek előrelátható motivációit nem ismerjük, de már szabályozni akarjuk. A kezelői jogon túl, ami egy kicsit engem fölbosszantott, ez a földrendező bizottságok és a részaránytulajdonosok fórumának az összekapcso lása. Nem is értem, hogy ez hogyan jön ide, és megdöbbentett, amikor a kormánypárti, az MDFes vezérszónok ezt követendő példaként hozta elénk. A földrendező bizottságok egészen más érdekszférában dolgoznak. Egészen más az, amit ők a földtulajdon kialakítá sával és gyakorlatilag a birtokbaadás lehetőségeinek a kialakításával kapcsolatosan végeznek, mint a részaránytulajdonosok érdeke, akik tulajdonképpen arra ösztönzöttek és abban egységes az érdekük, hogy az ő általuk ugyan meg nem nevesített – és én tudom , hogy csak átmenetileg fönnmaradó – részaránytulajdon vonatkozásában tudják rendelkezési jogaikat gyakorolni. Igen ám, de ez a rendelkezési jog sem lehet egységes, mert a részaránytulajdonosok eddig egy kategóriát képeztek. Mé gpedig a termelőszövetkezeti tagok kategóriáját, akiknek a korábban tulajdonukban levő föld akár földbeviteli kötelezettség, akár egyéb jogcímen került szövetkezeti használatba.
