Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 12. hétfő, az őszi ülésszak 13. napja - A termőföld tulajdonával és használatával összefüggő egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KIS ZOLTÁN, DR. az SZDSZ vezérszónoka:
974 Most ez a kategória bővülni fog. Ide jönnek a kárpótlás alapján földtulajdont szerzettek, akik önállóan nem kívánják hasznosítani földjeiket, valamint ide jönnek a termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak, akik az átmeneti törvény rendelkezései alapján jutnak földtulajdonhoz. Ez a réteg már egy heterogén társaságot feltételez, mer t van, aki ott akar megélni és ott akar dolgozni, lásd a szövetkezeti tagokat, és ők nyilván másképpen fognak viszonyulni a haszonbérlő felé, mint azok, akik a földjüket éppen csak olyan kényszerből viszik be közös földhaszonbérlet formába, mert akár képes ségük, akár koruk, akár egyéb okok miatt nem tudják saját maguk vagy családjuk segítségével művelni. Ezek között azt a várhatóan megjelenő érdekellentétet, amelyre itt a törvénynek bizonyos rendelkezése is utal, nem célszerű úgy lejátszani, hogy erre kifej ezett rendelkezéseket adunk azzal, hogy a törvény némely helyen túl szigorú, másik helyen viszont nem rendez olyan utat, amin a szabad kezdeményezésnek esetlegesen törvényi lehetőségét biztosítaná. Én nagyon helyesnek látnám – és nem egyedül vagyok ezzel a véleménnyel – , ha a részarányföldtulajdonosoknak a szabályozási lehetőségét megnyitnánk, és kvázi így tulajdonosi rendelkezési jogokat – azon belül, amit a törvény megenged – nagyobb térben nyitnánk meg. A kisajátítás most egy példa erre. A törvénytervez et azt mondja, hogy ha kisajátításra kerül sor, akkor a kisajátításért kapott kártalanítási összeget a részaránytulajdonosok között majd szépen föl kell osztani aranykoronák szerint, és aki ahogy jelentkezik, abban a sorrendben kaphatja meg a kártalanítás i összeget, amelynek részletes szabályait alapszabályban kell rendezni a földhasználat… – itt a földhasználatról, a földhaszonbérlőről mindig majdnem a szövetkezetek jutnak eszembe, mintha úgy készült volna ez a törvény, hogy csak ebben a kategóriában gond olkozik, itt az utalás is erre mutat. Egy ilyen kisajátításnál, amely kényszertulajdonelvonást jelent gyakorlatilag, ha én abban a kategóriában gondolkodom, amely a részaránytulajdonosnak az érdekét képviseli, akkor őket nyilvánvalóan nem hagyhatom ki ab ból az eljárásból sem, amely a kisajátítási eljárásban az alkut jelenti a kártalanítási összegnél. Ugyanis a tervezet szerint már nincs tovább, egy adott tényhelyzet áll be, amikor már csak azon lehet vitatkozni, hogy ki milyen sorrendben kapja meg azt a k ártalanítási összeget, amely már egy jogerősen lezárt kisajátítási eljárás végeredményeként jelent meg. Jó lenne, ha itt nem a földhaszonbérlő lenne a domináns, hanem a részaránytulajdonosok. Annál is inkább, mert mi van abban a helyzetben, ha mondjuk egy általán nem jelentkezik egyetlenegy részaránytulajdonos sem, hogy ő igényt tartana a kártalanítási összegre, azt mondja, igenis a földrészarányomra tartok én igényt, és nem rajtam múlott, hogy ez a kisajátítás így ment végbe, ahogy végbement. Tehát ezt a dilemmát valahogy kezelni kell. Kezelni kell a másik oldalról a földhaszonbérlőnek a védelmét is, mert itt azért mondjuk ki tisztességgel, még mindig 4500 ezer embernek a munkaalkalmáról van szó. És ha az a földhaszonbérlő nem tud tervezni, nem tudja, azo n túl, hogy van egy ötéves minimális korlát, amely alatt nem lehet részarányföldhaszonbérleti szerződést kötni, ha nem tud egyéb szempontok szerint is tervezni, akkor ez a bizonytalanságot csak növeli. Ha már a földhaszonbérletnek egyes szabályaira kitérü nk, akkor azzal, amivel kezdtem a mondataimat, hogy jó lett volna, ha a földhaszonbérletet azon a konstrukción hagytuk volna, ahol most van, most ezzel szemben a másik variáció az, hogy emeljük föl ide, de akkor szabályozzuk le a földhaszonbérletnek a telj es vertikumát, amit nyilván – a kormányzat is tudja – jelenleg nem lehet megcsinálni. Nem lehet, mert a folyamatok még kiszámíthatatlan vonalban mennek. Azt mondja, hogy az összevont földrészaránytulajdonnál a földrészaránytulajdonosok fóruma meghatározh atja azokat a táblákat, azokat a területeket, ahonnan – amikor a földhaszonbérleti szerződés lejár – a föld kiadható. Ezt meghatározhatja helyileg, helyrajzi szám szerint és földterület szerint is. Igen, ez a járható út, de nemcsak egy helyen kell feljogos ítani a földrészaránytulajdonosoknak a fórumát, hanem én ki sem emeltem volna ezt, azt mondtam volna, a
