Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 12. hétfő, az őszi ülésszak 13. napja - A termőföld tulajdonával és használatával összefüggő egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZENDREI LÁSZLÓ, DR. a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka:
969 SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi , törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Elnök Úr! Rövidebb leszek, mint a kérdés. Nem állítunk előadót, és a bizottság támogatja a törvényjavaslat általános vitára bocsátását. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Orszá ggyűlés! Soron következnek a képviselőcsoportok vezérszónokai. Elsőként megadom a szót dr. Szendrei László képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja vezérszónokának. Felszólaló: Dr. Szendrei László, az MDF képviselőcsoport nevében SZENDR EI LÁSZLÓ, DR. a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági jogalkotásban megtett eddigi változások indokolttá teszik a termőföld védelmére vonatkozó rendelkezések lehető leg komplex módon történő újraszabályozását. Az ingatlanok tulajdoni, használati, hasznosítási és forgalmi viszonyainak korszerű szabályozása azt a kérdést veti fel, hogy ez a munka elvégezhetőe jelenleg, elvégezhetőe komplex módon, egy törvényben. A föl dre mint termelőeszközre és mint vagyonra vonatkozó tulajdoni viszony a változások, a váltások időszakában van. A tulajdonra vonatkozó szabályok már nagyjából elkészültek, és a végrehajtás a kiteljesedés szakaszában van. A működtetésre vonatkozó törvény te hát nem késhet. A teljes szabály azonban akkor lehet aktuális, ha a földre vonatkozó tulajdonviszonyok véglegesen kialakultak, vagy kézzelfogható közelségbe kerülnek. A komplex szabályozásnak ez az akadálya, és az a tudományos kérdés, hogy a föld sajátossá gai indokoljáke a vele kapcsolatos viszonyok önálló szabályozását. Amellett is nagyon sok érv van, hogy a tulajdoni, használati viszonyok szabályozhatók a polgári jog keretei között. Ezt a kérdést a tulajdonviszonyok, a célba vett piacviszonyok kialakulás a fogja megoldani. A jelenlegi törvényi szabályozás azonban már nem felel meg az alapvető működéshez sem, így nem lehet halasztani a földről és az ingatlannyilvántartásról szóló törvény és törvényerejű rendelet módosítását, természetesen azzal az igénnyel , hogy a módosítás mint a törvényhozás egyik módszere nem konzerválhatja a jelenlegi helyzetet. Emiatt ajánljuk alapos tárgyalás és nagyon indokolt módosítás után a törvényjavaslat elfogadását. Tisztelt Ház! A tulajdonmozgások közepette a korszerű piacgazd asági viszonyoknak megfelelő, rugalmasan alkalmazkodó szabályokat kell teremtenünk mind a termőföldre, mind pedig az ingatlan nyilvántartására. Egyidejűleg követelmény az is, hogy a javaslat alkalmazkodjon az új jogszabályokhoz, hogy divatosan fejezzem ki, azokhoz kompatibilis legyen. Ezt a megegyezőséget, csatlakoztathatósági igényt kifejezi a javaslat bevezető mondata is. A törvényjavaslat törvényhozási kényszerhelyzet következménye, ezért általános minősítése nem lenne ildomos. Előírásai átmeneti jellegű ek, még akkor is, ha egyegy pontja jövőbe mutató és időtálló lesz. Az átmeneti jelleget igazolja az is, hogy a törvényjavaslat beterjesztése óta meghozott egyes törvények máris szükségessé teszik egyegy részének megváltoztatását, módosítását. Ez elsősorb an a földről szóló 1987. évi I. törvény korszerűsítésénél helytálló, ezeket a következőkben részletezem. Az erdőre mint ilyen művelési ágú termőföldre és a földön fekvő épületre és építményre, ezeknél a kezelői joggal kapcsolatban a törvény hatályának pont osítása indokolt. Ugyanígy tekinthető a zártkerti föld mint kategória kiiktatása is. A javaslattevő gondosságára vall a 45. § felvétele, amellyel más jogszabályban – itt az illetéktörvényre gondolok – e kategória kezelése oldódik meg. A földet ténylegesen használó haszonbérlőnek a termőföldre, a tanyaépületre és az ehhez tartozó termőföldre vonatkozó elővásárlási jog biztosítása egyetértésünkkel találkozik. A végrehajtási rendeletben célszerű azonban a tanya fogalmának meghatározása, mégpedig a jelenlegi ga zdasági tartalommal és szereppel, mert bár ez a fogalom kárpótlási törvényben is szereplő, élő jogi definíciója nincs. A védett természeti területen a magyar állam elővásárlási jogát már a kárpótlási
