Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 12. hétfő, az őszi ülésszak 13. napja - A termőföld tulajdonával és használatával összefüggő egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZENDREI LÁSZLÓ, DR. a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka:
970 törvény meghozatalakor eldöntöttük. Új szabály azonban a jogkör gyakorlójának a megjelölése. Most már csak az a kérdés, hogy az előírás gyakorlására mikor kerülhet sor, mikor lesz a természetvédelmi igazgatóságoknak az elővásárlási jog érvényesítéséhez pénzük. Vitatottabb azonban az építési telek bérlőjének elő vásárlási joga. Ha szinkronban akarunk maradni a haszonbérelt területre elfogadott álláspontunkkal, akkor az elővásárlási jogra itt is igent kellene mondanunk. A telekgazdálkodáshoz fűződő sajátos érdekek – arra is tekintettel, hogy építési telkekkel legna gyobb részt az önkormányzatok rendelkeznek – megfontolás tárgyává teszik e vonatkozásban az elővásárlási jog biztosítását. Meggondolandó, hogy az építési célú felhasználásra szolgáló telkek esetében a tulajdonjog korlátozása indokolte. Meg kelle hagynunk a jogot a tulajdonosnak arra, hogy a vevőt korlátozás nélkül maga választhassa meg. Erre vonatkozóan képviselőcsoportunk az álláspontját később alakítja ki. Az állami tulajdonban álló ingatlanok kezelésére vonatkozó javaslatot a jövőbe mutatónak tartjuk. A tulajdonosi jog gyakorlásának egy állami szerv kezelésébe kerülése biztosítja a vagyon áttekinthetőségét és kizárja az úgynevezett, az alapítói szervekhez telepített protekcionizmust. A kincstári vagyon kezelői joga megváltozik és a kezelő nem jogosult a z ingatlan elidegenítésére, megterhelésére. Addig is, amíg a kincstári vagyonra a javaslatban is előrejelzett külön törvény meg nem születik, igen indokolt a kezelői jog gyakorlásának korlátozása. A javaslat 42. szakasza előírja, hogy ennek a törvénynek a hatálybalépéséig a kezelő az általa kezelt ingatlan kezelői jogát vagy tulajdonjogát az alapító hozájárulása nélkül nem idegenítheti el, beleértve a gazdasági társaságba vitelt és a határozott időre szóló bérbeadást is. Nagyon jó lenne, ha ez a szabály mos t is élne. A tilalom hiánya ugyanis lehetővé teszi – sajnos nem elvétve – a morálisan kifogásolható vagyonkiajánlást. A javaslat a 11. szakaszában a szövetkezeti használatban maradó magántulajdonú földekre írja elő a tulajdoni részarány szerinti nyilvántar tást. Ezt az átmeneti megoldást is el kell fogadni, mert – ahogy a miniszteri indoklásból is kitűnik – technikailag nem vagyunk képesek a 34 millió hektárnyi föld felparcellázására. A felkészülés során úgy gondoltuk, hogy méltányos határidő kitűzésével le galább a táblákra, egybefüggő földdarabokra lemenően javasoljuk a tulajdoni részarány meghatározását. Ennek a jogtechnikai megoldásán töprengve ért bennünket dr. Szabó Lajos kisgazdapárti képviselő úr 6791es számon benyújtott törvényjavaslata a földrendez ő bizottságok feladatairól és a hatósági jogköréről. A valós tulajdoni érzet megalapozását szolgálná a tulajdoni részarány minél pontosabb területi behatárolhatósága. Azonban, ha a tulajdoni részarányból gyorsan lehetséges kimérhető és birtokba vehető term ő földterület, el kell kerülni a fáradságos, elhúzódó és feltehetően sok vitával járó, úgynevezett tábla szerinti tulajdoni részarány kidolgozását. Ha a tisztelt Országgyűlés gyorsan megalkotja a földrendező bizottságokról szóló törvényt, csaknem bizonyosa n elhagyható a jelen javaslat 14. szakaszának (4) (5) (6) bekezdése, a 20. § és a 28. §ba foglalt, a földkiadás szabályai címet viselő 17. fejezet. Visszatérve a javaslat e szakaszához, ez abból indul ki, hogy az 1992. évi II. törvény alapján a földkijelö léseket, az egyes földalapok elkülönítését településenként hajtják végre. Mivel ez a gyakorlatban nem így történt, ezért a törvényjavaslat (2) és (3) bekezdésében a településenkénti kitétel indokolatlan, elhagyására módosító javaslatot nyújtunk be. (19.30) A külföldiekkel szemben a termőföld tulajdonjogának megszerzését illetően ugyanolyan szigorúak akarunk lenni, mint a legtöbb európai állam. Vagyis a szerzési lehetőséget a legvékonyabb csatornára szorítjuk vissza. Az egyre fogyó termőföld, a ki nem alakul t földpiac, a hazai földművelők védelme indokolja, hogy amennyire lehet, védjük az ország földalapját. Elejét akarjuk venni a különböző jogi
