Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 12. hétfő, az őszi ülésszak 13. napja - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
956 A lakbéremelési törekvések szabad érvényesülése ugyanis ke ttős szempontból is megengedhetetlen. Egyrészt meggyőződésem, hogy további jelentős terheket rakni a bérlőtársadalom túlnyomó többségének vállára semmiképpen sem lehet. Ezért teljes mértékben egyetértek a béremelési tendenciákkal szemben megnyilvánuló elle nvéleményekkel, így az érdekképviseleti szerveknek, köztük a Lakásbérlők Egyesületének a lakbérek szabályozásával kapcsolatos észrevételeivel. Másrészt azért is káros lenne a lakbéremelések elszabadulása, mert az egyértelműen inflációs hatással járna. El k ell mondanom – tisztelt képviselőtársaim – , hogy a lakásjogszabállyal kapcsolatosan megtartott különböző fórumokon is olyan tapasztalatokat szereztem, hogy az embereket megnyugtatná, ha törvény állna útjában a jogilag korlát nélküli lakbéremelés lehetőségé nek. Ugyanakkor a törvényes korlátok közé terelt lakbérnövekedéseket is ellentételezni kell megfelelő szociális támogatási rendszer működtetésével ott, ahol e korlátok közé terelt lakbérnövekedések teljesíthetetlen terhet jelentenének, és erre a törvényi g aranciákat biztosítani kell. A lakások elidegenítésével kapcsolatos szabályok alapvetően helyes irányúak. A javaslat figyelemmel van arra, hogy egészében olyan legyen az elidegenítésre vonatkozó szabályozás, hogy az egyfelől az önkormányzatoknak megfelelő bevételeket biztosítson, de ugyanakkor lehetővé tegye a lakások vételére és fenntartására anyagi bázissal rendelkező bérlők számára a lakások megvételét. A vételi jog biztosításával a törvény a lakásban lakók legszélesebb rétegeinek teszi lehetővé a lakást ulajdonossá válás lehetőségét. Arra is kellő figyelmet kell fordítani, hogy a bérlő ugyanakkor ne kerüljön a mindenáron való vétel kényszerhelyzetének érzetébe. A bérek felső határának megállapítása ezt a célt is szolgálja, és a harmadik személynek történő elidegenítés esetére a törvényjavaslatban előirányzott bérlővédelmi szabályok ennek szolgálatában állanak. (18.20) Ugyanakkor ezt a védelmet véleményem szerint tovább kell bővíteni. Természetesen szükséges, hogy az önkormányzatok a lakások egy részét szoc iális indítékú lakásjuttatás céljára tulajdonukban megtartsák. Erre a törvényjavaslat az önkormányzatoknak megfelelő biztosítékot nyújt. A bérlő általi vétel tényleges lehetőségének biztosítása tekintetében fontos garanciája a törvénynek, hogy rendelkezik a részletfizetési kedvezmény kötelező biztosításáról, és hogy lehetővé teszi kedvezményekkel ösztönözni a bentlakó bérlőket a vételár egy összegbeni, vagy az előírtnál rövidebb idő alatti megfizetésére. Ugyanakkor konkrétabb szabályozást igényelnek az elad ásra kerülő lakások köre korlátozásának feltételei, valamint beépítendőnek tartom a törvénybe a részletfizetés esetére fizetendő induló összeg legnagyobb mértékének meghatározását. A bentlakó bérlő szerzett jogainak és érdekeinek megfelelő védelme érdekébe n úgy gondolom, szükséges a vételár felső határának a forgalmi érték meghatározott százalékában való megállapítása. A törvényjavaslat hiányosságának ítélem, hogy a korábbi tervezetekben szereplő lakásalap az előttünk fekvő javaslatból elmaradt. Meggyőződés em, hogy ösztönöznünk kell az önkormányzatokat lakásfenntartási, felújítási és építési alap létesítésére, melynek tényezőit a lakások és helyiségek bérei, illetve az elidegenítésükből származó ellenértékek képeznék. A törvényjavaslat több, még rendezésre s zoruló kérdést is nyitva hagy. Úgy gondolom, hogy e törvény kereteiben megoldást kell találnunk a kényszerbérbeadók évtizedes problémáira, a tulajdonosok és a behelyezett bérlők, illetve jogutódaik méltányos érdekeinek kölcsönös szem előtt tartása mellett. Hasonló módon, a kölcsönös méltányosság alapján rendezést igényelnek a házfelügyelői lakások problémái is, különösen az eladásra kerülő vagy eladott lakóházaknál. Tisztelt Országgyűlés! Mint hallhatták, a törvényjavaslat kritikus szemléletében nincs hiány , magam is ebbe a körbe tartozom. Meggyőződésem, hogy a rendkívül súlyos problémacsomagot