Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 6. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GAÁL GYULA (SZDSZ)
891 Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy nagyon örülök annak, hogy az idei évben az Országgyűlés még nagyobb terjedelemben, időkeretben foglalkozott az 1991. évi zárszámadással, mint a korábbi években. Szeretném azt látni és remélni, hogy ez egy olyan folyamat lesz, aminek a végén egyszer eljutunk abba a boldog állapotba, hogy a zárszámadás valóban zárszámadás lesz, tehát a Kormánynak felelősséget kell vállalnia és beszámolni erről rés zletesen a Parlamentnek, és a parlamenti vitában valóban alkalom lesz arra, hogy tételesen átvizsgálhassuk a zárszámadást. Annál is inkább fontos lenne ez, hiszen egy ilyen zárszámadás nem tanulságok nélkül való az elkövetkezendő és költségvetési tervezésé t illetően sem, tehát nemcsak arról van benne szó, hogy az Országgyűlés eleget tesz annak a kötelezettségének, hogy ellenőrizze a Kormányt a közpénzek, a társadalom által befizetett adójövedelmek felhasználásáról, hanem arról is szó van, hogy a következő é vi költségvetés tervezéséhez nagyon fontos érveket, ismereteket szerez arról, hogy hogyan működik valójában az államháztartás rendszere, hol vannak indokolt és hol vannak indokolatlan kiadások ebben a rendszerben, hol lehet eredményesebbé alakítani az egés z pénzügyi rendszer működését? A beterjesztett szövegből azonban sajnálatos módon hiányzott néhány fontos ponton annak a megfogalmazása, amikor az Országgyűlés valóban kinyilváníthatta volna, hogy ellenőrizte a Kormány gazdálkodását és azt bizonyos pontoko n törvényellenesnek találta. Két ilyen pontra szeretném felhívni a figyelmüket, amelyek sajnálatos módon hiányoztak az eredeti törvényszövegből. Az indítványunk tartalmaz két ilyen szövegjavaslatot, az egyiket a költségvetési bizottság támogatta, a másikat nem támogatta. Kezdem azzal, amit a költségvetési bizottság nem támogatott. A zárszámadásról szóló törvény 12. §ában – törvényjavaslat egyelőre – megtudhatjuk azt, hogy bizonyos, Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank közötti szerződéskötések szabályai me gváltoznak, bizonyos, Nemzeti Bank által nyújtott hitelek feltételei változnak. Ez azért okoz meglepetést annak, aki járatos a költségvetési törvényben, hiszen az 1991es költségvetési törvényben már szerepelnek előírások ezekre az államadósságelemekre vo natkozólag, szerepel benne, hogy milyen feltételekkel, milyen időre, milyen célokra, milyen összegben nyújtson hitelt a Magyar Nemzeti Bank az állami költségvetésnek. Ugyanakkor a zárszámadási törvényben nincs megállapítva az, hogy ennek a kötelezettségéne k a pénzügyminiszter megfelelte, létrejötte a hitelszerződés a Magyar Nemzeti Bankkal és azon feltételek szerint jötte létre, mint amilyen feltételekkel ezt az előző évi költségvetési törvény előírta. Tehát itt egy ismerethiány van számunkra, amit csak gyanítani lehet, hogy azért van, mert nem felelt meg az előírásoknak a pénzügyminiszter ebben a kérdésben, nem jöttek létre ezek a szerződések. Annál is inkább hisszük ezt, hiszen más szerződések esetében, ahol ez létrejött, ezt tételesen megállapítja a tö rvényjavaslat. Itt úgy gondoljuk, hogy azért van ez a fogalmazási űr és zűr, mert nem valósultak meg a költségvetési törvény előírásai. Ez a költségvetési bizottság vitájában kiderült, hogy valóban erről van szó, ugyanakkor azt a tételes megfogalmazást, am elyet szerettünk volna jogszabályi szöveggé tenni, szó szerint, hogy "az Országgyűlés megállapítja, hogy a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke a költségvetési törvény 24. § (1) bekezdés e) h) pontjaiban szereplő szerződéskötési kötelezettségén ek nem tett eleget, így a 3l. § végrehajtására sem került sor." Ez ugyan ténybelileg megfelel a valóságnak, de a bizottság nem támogatta a szövegszerű javaslatot. Szeretném megkérni minden képviselőtársamat, hogy akinek fontos az, hogy a törvényszövegben a z legyen benne, hogy mit állapít meg az Országgyűlés a költségvetési törvény rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatban, az támogassa ezt a módosító indítványunkat. A másik módosító indítvány, amelynek a jogosságát a bizottság is elfogadta, az a költség vetési hiány adott évben engedélyezett mértékének finanszírozására vonatkozik. Ismeretes mindnyájunk előtt, hogy a '91. évre vonatkozó költségvetési törvény felhatamazza a pénzügyminisztert arra, hogy különböző forrásokból fedezze a betervezett hiányt. Hár om forrást sorol fel a költségvetési törvény,
