Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 21. hétfő, az őszi ülésszak 7. napja - Az ülés tárgysorozaatának elfogadása - A központi költségvetés 1993. évi irányszámait és a tköltségpolitika főbb kérdéseiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - RAB KÁROLY, DR. (SZDSZ)
547 Köszönöm. Szólásra következik Rab Károly, a Szabad Demokraták Szövetsége részé ről. Nincs jelen. (Dr. Rab Károly: De igen.) Elnézést. Tessék, képviselő urat illeti a szó. Felszólaló: Dr. Rab Károly (SZDSZ) RAB KÁROLY, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én egy szűkebb területről szeretnék beszé lni a '93. évi költségvetési irányelvekkel kapcsolatban. Nagy öröm végül is számunkra, hogy a '93. évi költségvetési irányelvekben a nagy ellátó rendszerek között prioritást élvez a felsőoktatás. A kormányprogramban ugye ez stratégiai ágazatként van kezelv e, ugyanakkor bizonyos mértékben azonnal ezt az örömömet – vagy örömünket – ronthatja az a két és féléves tapasztalat, hogy ami stratégiainak volt kezelve, ott sok babér nem termett eddig. Tessék arra gondolni, hogy az elmúlt években a tudomány területéről több ízben vontak el komoly összeget – a Műszaki Fejlesztési Alapból majdnem ötmilliárdot – , az idén, éppen ebben az évben a következő évi költségvetésben elvileg prioritást élvező területtől: a felsőoktatástól éppen súlyos pénzeket vonnak el, ami nagyon nehéz helyzetet teremt, tehát nem tudom, hogy örüljeke vagy örüljünke igazán ennek a dolognak. Végül azt reméljük, hogy '93ban valóban áttörés lesz ezen a területen. Én nem kívánok arról hosszabban beszélni, hogy valójában a tudomány, a szellemi tőke mi lyen mértékben meghatározója az egyes országok gazdagodásának, számtalanszor emlegetik az ázsiai országokat, az európai és amerikai országokat, amelyeknek a nagyon gyors fejlődését egyetlen dolog: a szellemi tőke területén végzett beruházások idézték elő. Valójában kétféle beruházás van számomra egy bizonyos szempontból. Az egyik a fékrendszerű, a másik a motorrendszerű. Bizonyos beruházások a költségvetésből csak azt eredményezik, hogy kiengedjük a fékeket – ezek például a szociális jellegű beruházások. A motor jellegű beruházások azok, amelyek valóban megtérülnek, és ezért én a szellemi tőke – tehát a közoktatás, felsőoktatás, tudomány – területén végzett mindenfajta beruházást a motor jellegű, tényleg húzó jellegű beruházások között tartom számon. '93ra nem ismerjük a költségvetés pontos adatait, az irányszámok nem elegendők ahhoz, hogy megítélhessük őket, de egészen biztos vagyok abban, hogyha a költségvetés mögött nincsen eléggé átérlelt gondolat, eléggé átgondolt koncepció, hogy az adott pénzt mire fog ják használni, akkor ez valószínű, hogy pazarláshoz vezet. Tehát a prioritást élvező területeken belül nekünk pontosabban kéne tudni, hogy mit, mire akarunk használni, mit akarunk elérni. Én néhány ilyen dolgot megemlítenék, hiszen enélkül elképzelhetetlen , hogy egy növelt pénzösszeget valójában jól használjunk fel. Az első ilyen lenne a felsőoktatás területén a létszámnövelésnek a kérdése. Örvendetes, hogy az elmúlt kéthárom évben elindult a létszámnövekedés, de ez részint csak a demográfiai hullámnak kös zönhető. Reméljük, hogy a költségvetés – a jövő évi és a továbbiakban – nem pusztán egy demográfiai növekedést fog követni, hanem valójában radikálisan növekedni fog Magyarországon a felsőoktatásba belépni tudó hallgatóknak a száma, nem csak a belépőké, re mélhetőleg a végzőké is. Jelenleg a felsőoktatás infrastrukturális rendszere rendkívül gyenge, nem tudja ellátni számszerűen se azokat a hallgatókat, akik ma belépnek, és ha tovább akarjuk növelni a számukat, a legelemibb infrastrukturális beruházások hián yoznak, nem pusztán az oktatás infrastrukturális, egyéb hátterei. Kérdés, hogy a következő évi költségvetés hogyan fogja tudni követni vagy ösztönözni a rugalmas oktatási rendszerek kialakítását, ez alatt értve a hallgatói, az oktatói mobilitást, akár belf öldi, akár nemzetközi szinten, hiszen ezeknek mindegyiknek költségvetési vonzata van.
