Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - Határozathozatal a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓSA LAJOS (FIDESZ)
3054 Aztán olyan esetlegességek is vannak, hogy az idegenforgalmi alapnál a miniszter ug yan a kezelő, de a döntést nem ő hozza, hanem az Idegenforgalmi Tanács. Nagyon vegyes a pénzkezelés kérdésének a szabályozása is. Van olyan alap, amelyet a Magyar Nemzeti Bank kezel, van olyan alap, amelyet az ÁFI kezel és van olyan – a többség az – , ahol nem határozza meg a jogszabály, hogy melyik bank kezeli az alapot, egyszerűen azt mondja, hogy pénzintézet kezeli. Ez is teljesen következetlen, teljesen értelmetlen. Meg kell mondanom, nem tudom, miért kell az egyik alapnál kikötni azt, hogy azt a Nemzeti Bank kezelje, a másik alapnál miért kell kikötni azt, hogy azt az ÁFI kezelje – nem is tudom, hogy az ÁFI egyébként banke – , és a többinél miért engedjük azt a szabadságot, nagyon helyes, hogy engedjük, mert tulajdonképpen minden alap döntésére kellene b ízni, hogy melyik az a pénzintézet, ahol a pénzét kezelteti, illetve a pénzét tartja. A különféle alapoknál rendkívül eltérő a kimunkáltság. A legrészletesebben kidolgozott a vízügyi alap és az erdészeti alap, ezekhez képest a többi alap sokkal gyengébben kidolgozott, különösen ilyen a földvédelmi alap. Ebből az ember csak arra tud következtetni, hogy az egyik így sikerült, a másik úgy sikerült. Hiányzik egy egységes szemlélet és egy egységes mélységre, egységes megalapozottságra és egységes részletezettség re való törekvés. Én azt hiszem, hogy ha ezeket az alapokat és a még soron következőket mind meg fogja hozni az Országgyűlés, akkor egyrészt a jogalkotásunk szempontjából, de a pénzügyi kormányzat és az államháztartás szempontjából is az lenne kívánatos, h ogy valamelyik alapról szóló törvénybe, talán épp ebbe, az egyes elkülönített állami pénzalapokról szólóba, be kellene egy cikkelyt iktatnunk, és ebben a cikkelyben elő kellene írni, hogy a Kormány meghatározott határidőn belül kodifikálja, hozza egységes rendszerbe ezeket a különféle alapokat, mert egyébként egy olyan dzsungelt teremtünk ezekkel az alapokról szóló törvényekkel, amelyben senki soha nem fogja magát kiismerni, amelyek tele lesznek joghézaggal, tele lesznek bizonytalansággal, és áttekinthetetl enné teszik az alapok működését és az alapokkal való gazdálkodást. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Kósa Lajos képviselő úr, a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselője. Felszólaló: Kósa Lajos (FIDESZ) KÓSA LAJOS (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon rövid leszek részint azért, mert az előttem szólók nagyon alaposan és kimerítően elemezték azokat a problémákat, amelyeket én is feszegetni szerettem volna ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása kapcsán. Másrészt a Ház még kitartó képviselőinek egyébként is rongált idegrendszerét nem akarom tovább fárasztani. Harmadszor pedig az egész tárgyalás menetével kapcsolatban fenntartásaim vannak. Nevezetesen egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, amelyben tartal milag és egyéb vonatkozásokban is teljesen különböző területeken működő állami pénzalapokról tárgyalunk együtt. Ez olyan vitát eredményez, amikor a különböző érvek elmennek egymás mellett, éppen ezért a konkrétumok helyett azokat az általános problémákat é rdemes a vita ilyen menetében felvetni, amelyek az elkülönített állami pénzalapokkal kapcsolatosak általában. Pál László részletesebben beszélt, Soós Károly Attila pedig még részletesebben, szakmai szempontok alapjá n elemezte azt a problémát, aminek a lényege röviden úgy fogalmazható meg, hogy az egyes elkülönített állami alapok kötelezettség- és feladatvállalása mögött nagyon sokszor tisztázatlan jogi és szervezeti problémák húzódnak. Csak példaképpen utalok – és cs ak azért, mert ez az előttünk fekvő törvényjavaslat konkrétan megemlíti – a központi környezetvédelmi alap problémájára, ugyanis a központi környezetvédelmi alap egy olyan területen működik és olyan kötelezettségvállalásokat, illetőleg kiadásokat teljesít, amely területet nem szabályoz átfogó joganyag. A minisztérium két éve képtelen beterjeszteni egy átfogó környezetvédelmi
