Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - A közszolgálati, tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
2944 Mi nem úgy véltük, hogy a pártatlanság úg y biztosítható, ha a különböző pártoldalak egyeztetése révén alakul ki valamiféle legkisebb közös többszörös elve alapján egy olyan személy, aki valószínűleg mindenkinek megfelel pártegyeztetések útján. Kétségkívül az első személyek, akik sajnálatos módon, annak ellenére, hogy az elmúlt évek nem azt bizonyították be, hogy megfelelőképpen tudják egyrészt pártatlanul, másrészt közszolgálati funkcióját teljesítő módon megszervezni a Televízió működését és azt irányítani, nos, ezekben a személyekben a dolog ter mészete folytán egy megállapodás jött létre akkor, amikor felállítottuk ezt az új intézményt. Azért megjegyzem, hogy ez a megállapodás sem volt egy hatpárti konszenzus, hanem kiindulásában a két párt között létrejött megállapodás volt, amihez aztán a koalí ciós pártok is csatlakoztak, és amit végül is nem elleneztek a Szabad Demokraták Szövetségének ellenzéki partnerei sem. De azért a dolog lényegén ez nem változtat, hogy a kiválasztás már ott sem egy hatpárti kiválasztás volt. De egész más a kérdés, amikor már törvénnyel tudjuk biztosítani, legalábbis a lehető legnagyobb mértékben ezt a pártatlanságot, és azt, hogy a pártcsatározásokat elkerüljük a Televízióban. Ezért hangoztatni szeretném, hogy ez a dolognak természetesen csak egyik része, mert azért igazán a Televízió és a Rádió pártatlanságát is magában foglaló jó működését nemcsak a kinevezéssel és nem is elsősorban a kinevezési törvénnyel, hanem mindenekelőtt a médiatörvénnyel lehet biztosítani, és ezért is szorgalmazzuk, hogy a médiatörvény mielőbb szül essen meg, csak hát jelentős részeiben kétharmados törvényről van szó, tehát nem elegendő ehhez a kormánykoalíció törekvése. (10.40) Visszatérve a kinevezési kérdésre. A szabaddemokraták javaslatában annak idején kétségkívül úgy próbálta a pártcsatározások tól mentessé tenni a Tölgyessy Péterféle indítvány a kinevezés kérdését, hogy azt javasolta, hogy az Országgyűlés kétharmados többséggel válassza meg a közszolgálati médiumok elnökeit és két alelnökét egyaránt. Ezt mi elfogadhatatlannak tartottuk, azzal e gyütt, hogy egyetértettünk a pártatlanságra és a pártcsatározások kiküszöbölésére vonatkozó törekvéssel. Elfogadhatatlannak tartottuk, mégpedig elsődlegesen abból a szempontból, hogy lehetetlenség az, hogy kétharmados országgyűlési döntést kívánjunk meg mé diaelnököknél, amikor még a köztársasági elnöki méltósághoz sem szükséges kétharmados döntés, legalábbis egy későbbi fázisban. Lehetetlen, hogy a médiaelnököket ilyen szinten válasszuk meg. S még egy dolog miatt lehetetlen, hogy a végrehajtó hatalomnak az állami intézmények működőképességét biztosító felelőssége így egyáltalán nem érvényesül, hiszen nyilvánvaló, hogy felelős kormányzatnak meg miniszterelnöknek az is a felelősségi körébe tartozik, hogy egy közszolgálati intézmény működjék. Hogyha nem működik a Televízió jól, ha nem működik a társadalom érdekeinek megfelelően, tehát ha például nem közszolgálati az a Televízió, tehát ha például nem teljesíti azokat a feladatait, hogy az ország lakosságát tájékoztatná arról, ami itt az országban történik, tehát például arról, hogy itt megváltozik az emberek körül a világ, a Parlament évente száz törvényt hoz, és az évi száz törvényével rengeteg jogot és lehetőséget biztosít az állampolgároknak; nos, hogyha a Televízió például nem tevékenykedik annak érdekében, ho gy ezeket a jogokat, kötelességeket, egyáltalán a megváltozó világot az emberek megismerjék – mert ezt azért a közszolgálati médiumokon keresztül ismerhetik meg az emberek, ez azt hiszem, nyilvánvaló, elsősorban azokon keresztül, bár a sajtónak is nagyon n agy szerepe van ezen a téren – , ez azt hiszem, hogy kormányzati felelősségkörbe tartozó kérdés, mert hiszen a felelős Kormánynak a felelőssége arra is kiterjed, hogy a Parlament törvényeinek a végrehajtásáról gondoskodjék, és a végrehajtás körébe igenis be letartozik, hogy az emberek tudják, hogy milyen jogaik és milyen lehetőségeik vannak. Ez különösen alapvető kérdés egy rendszerváltásos időszakban, amikor az történik, hogy az egész rendszer, az egész társadalmi életkörülmények megváltoznak a z emberek körül. És különös jelentősége van akkor, amikor azt is tudjuk, hogy a Parlament a törvényeivel, a Kormány a rendelkezéseivel nem tudja megcsinálni önmagában a rendszerváltozást, hanem csak akkor tudja
