Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - A közszolgálati, tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
2945 megcsinálni – hogy ezt a csúnya kifejezést ha sználjam – , hogyha ebben részt vesz a társadalom teljes egészében, az emberek tömegei fogják ezt a rendszerváltozást a Parlament által törvényekkel meghatározott keretekben végrehajtani. Tehát a rendszerváltozás akadozásának, az egész társadalom átalakítás ára vonatkozó közös törekvéseinknek igenis alapvető feltétele, hogy az emberek megismerjék a körülöttük lévő világot, a változásokat, jogaikat, lehetőségeiket, és ebben óriási nagy szerepe van a közszolgálati Televíziónak. Ha ezt nem csinálja megfelelően, nem végzi megfelelően ezt a munkát a közszolgálati Televízió, tehát nem tájékoztat, hanem például senkit nem érdeklő politikai vitákat folytat önmagáról vagy akármiről. Őszintén szólva én már azt is rettenetesen unom, amikor én jelenek meg a televízióban v agy akármelyik politikustársam. Amikor előfordulhat az, hogy a Földművelésügyi Minisztérium egyik vezető funkcionáriusának a kérését, ami arra vonatkozik, hogy ismertetni szeretné a szövetkezeti átalakulással kapcsolatos határidőket egy megfelelő műsor ker etében, azzal utasítják el, hogy csak akkor lehet, ha egy ellenzéki képviselő is odajön és vitatkozik róla. És hiába mondja a felelős kormányzati tisztviselő, hogy én nem vitatkozni szeretnék, hanem ismertetni, hogy miről van szó. Erre nem ad módot a Telev ízió, és csak úgy van erre mód, hogy az Állami Vagyonügynökség pénzén kerül sor egy ilyen műsorra. De tovább megyek, amikor nem is ez lenne a Televíziónak és a Rádiónak a kötelessége, hanem hogy élvezhető, jó műsorokkal maga tájékoztassa az embereket arról , hogy milyen jogaik, lehetőségeik vannak. Elnézést, hogy kicsit eltértem a kinevezési kérdéstől. Jelezni csak azt szerettem volna, hogy igenis a kormányzati felelősség jelentősen érvényesül abban a vonatkozásban is, hogy alapvető feladatát tudjae teljesí teni a Televízió. A pártatlanság kérdése azonban ezzel csak látszólag van ellentétben. Olyan megoldást kell találni, ami a pártatlanságot minden oldalról biztosítja. A kétharmados javaslat ebből a szempontból is problematikus. Kétharmados esetben nyilvánva ló, hogy egy kisebbség fogja meghatározni azt a személyt, aki a Televízió és a Rádió élére kerül, és aggodalmaink vannak abban a vonatkozásban is, hogy hátha a jelenlegi felállás mellett ugyanennek a kisebbségnek a politikai pozíciói erősebbek a Televízión és a Rádión belül. Tehát a pártatlanság kérdése nem ilyen egyszerű, politikai pártokra visszavetíthető kérdés, és ezért nem találunk jobb megoldást, mint azt a megoldást, amit az Országgyűlés is méltányolt az 1990. évi LVII. törvény nagy többséggel történ ő megszavazásakor, hogy a miniszterelnöki kinevezés és esetleges felmentés tartalmazza mindazokat a szempontokat, amelyek a kormányzati felelősség körébe tartozó mérlegelés tárgyát képezik, és – most figyeljenek, tisztelt képviselőtársaim – a köztársasági elnöki kinevezés pedig azért nagyon fontos, mert olyan magas szintre emeli a Televízió és Rádió elnökének legitimációját, hogy függetlenül korábbi szimpátiája érdekkapcsolataitól, magas szinten kinevezett, legmagasabb szinten legitimált személy mentes lesz a pártpolitikai befolyásoktól, tehát ellen tud állni a pártok részéről jövő esetleges telefonoknak, jöjjön az akármilyen párt részéről. Ezért volt az, hogy az előterjesztésben és az indoklásban benne van, hogy jelenleg kormányzati hatáskörbe tartozik a ki nevezés. Azért kívánjuk a köztársasági elnöki hatáskörbe tenni, mert ez a pártatlanságot jobban biztosítja, megfelelőképpen biztosítja azzal, hogy magas szinten legitimáljuk. Mi legalábbis, tisztelt Országgyűlés, így értettük, és ebből a szempontból tartot tuk fontosnak a kinevezési rendnek a megváltoztatását a pártatlanság szempontjából. Hogy az ellenzéki pártok vagy az ellenzéki képviselők milyen megfontolásból tartották elfogadhatónak a törvényt, az előttem nem ismeretes. Haraszti Miklós hozzászólása azér t némi eligazításra ad lehetőséget, illetőleg némi eligazítást ad. De azt kell hogy mondjam, ez bennünket nem kell hogy érdekeljen, és nem is szabad, hogy érdekeljen. Azt kell hogy mondjam, ha az volt a megfontolásuk, hogy talán a köztársasági elnökön kere sztül bizonyos pártpolitikai szempontokat is érvényesíteni lehet, az bennünket azért nem kell hogy érdekeljen, mert ez a megfontolás ellentétben áll a Magyar Köztársaság Alkotmányával. És végső soron, tisztelt Országgyűlés, meg kell hogy mondjam, hogy sem a mi megfontolásunk, sem az Országgyűlés másik oldalának a megfontolása nem releváns akkor, amikor egy, a corpus jurisba már
