Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - A közszolgálati, tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
2943 szemben állnak azzal a javaslattal, hogy a konszenzuskényszert vigyük be a vezetők kinevezésébe, tegyünk eleget a magyar Alkotmánynak. Azt gondolom, hogy Göncz Árpád úr javaslata meghozhatja a médiabékét, kérem önöket, támogassák, hogy legyen vége a médiaháborúnak, kérem önöket, tegyék ezt a törvényt ismét, önök által is elismerten a ko nszenzus törvényévé. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Kónya Imre, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Dr. Kónya Imre (MDF) KÓNYA IMRE, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Országgyű lés! Megmondom őszintén, hogy az ülés megkezdésekor hiányoltam az előterjesztő személyes jelenlétét, jó lett volna, hogyha részleteket hallunk azokról a megfontolásokról, amelyek az előterjesztésre indították az előterjesztőt. Ebből a szempontból örömömet szeretném kifejezésre juttatni, hogy Haraszti Miklóstól hallottunk olyan megfontolásokról is, olyan belső megfontolásokról, amelyek a köztársasági elnök urat az előterjesztés megtételénél ezek szerint motiválták. (Derültség a kormánypártok soraiban, szórvá nyos taps.) Én ilyennel nem tudok szolgálni, ezért én a törvény, a most módosítani kívánt törvény értelmezésénél is egyrészt megmaradnék a saját, a kormánykoalíciós megfontolásoknál, amelyek általam ismertek, másrészt az alkotmánybírósági értelmezéssel is alátámasztott Alkotmány szerinti, Alkotmánynak megfelelő törvényértelmezésnél, ami azt hiszem, hogy egyedül irányadó lehet, hogyha itt arról beszélünk, hogy vajon egy Országgyűlés által elfogadott törvény alkalmase arra, hogy az eredetileg neki szánt fela datot továbbra is szolgálja, teljesítse. Nos, azt hiszem, hogy teljesen igaza van Haraszti Miklósnak, amikor felveti azt a kérdést, hogy egy 99%kal, tehát ellenszavazat nélkül és 3 tartózkodással már ez által a Parlament által elfogadott törvény meghozata lánál vajon milyen szempont vezette az országgyűlési képviselőket, hogy ezt megszavazzák? Én utalnék itt nemcsak az indokolásra, amit Haraszti Miklós egyébként tévesen idézett úgy, hogy a törvényt idézi, a törvény indokolását idézte, amikor itt szó szerint felolvasott bizonyos dolgokat. Én azonban nem állítom, hogy a törvény indokolása nem lenne jelentős abból a szempontból, hogy ki milyen megfontolással közeledett a törvényhez. Én még ennél is továbbmegyek, és elnézést kérek előtte a tisztelt Országgyűlést ől, de azt hiszem, hogy az adott törvény vonatkozásában nem közömbös az a megállapodás sem, amit a felek annak idején – az MDF és az SZDSZ – kötöttek, és ott mindkét fél egybehangzóan fejezte ki azt a véleményét, hogy kívánatosnak tartja, hogy a Rádió és a Televízió ügye a pártpolitikai csatározásoktól mentessé váljék. Tölgyessy Péter a kezdeményező iratában kifejezetten ezt a kifejezést használja, "pártcsatározásoktól mentessé váljék ez a kérdés", és az MDF tárgyaló delegátusának reakciója is az volt, hogy teljesen egyetértünk ezzel. Nyilvánvaló, hogy a Televízió működését nem befolyásolhatják a pártcsatározások, a Televíziónak nagyon fontos közszolgálati feladata van és nagyon fontos tájékoztatási funkciója van, politikai kérdésekben pedig arra kell töreke dni, hogy pártsemleges maradjon, amit úgy fejez ki egyébként a Haraszti Miklós által idézett indokolás, hogy a pártatlanság érvényesüljön a kinevezett elnök és alelnökök személyében is. Ebben tehát teljes az egyetértés, és ez az egyetértés indította, legal ábbis a kormánykoalíciós oldalt, de valószínűleg az ellenzéki oldalt is arra, hogy úgy gondolták, hogy ez a megoldás az, ami a pártatlanságot biztosítani tudja a lehető legnagyobb mértékben az elnökök tekintetében.
