Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - A közszolgálati, tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
2934 Házszabály idevonatkozó rendelkezéseivel is. Ugyanis mióta a Magyar Országgyűlés bizottságokban is működik és plenáris ülésen, azaz teljes testületi ülésben, azóta állandó hagyomány – és jelenleg is tételes jogi előírás – , hogy az országgyűlési bizottságok csak javaslattevő és véleményező szervek, nem pedig ügydöntő szervek. (9.40) Ez a konstrukció e zen változtatna és ennek az alkotmányos alapja megint csak nincs meg. De a bizottságban egyetértés volt a többségi véleményt osztók körében abban, hogy egy ilyen konstrukció a magyar közjog megoldásával szemben teljesen idegen megoldás lenne, és ezért ez n em támogatható. A harmadik alkotmányos aggály pedig az, hogy a javaslat a kulturális bizottság határozathozatalát – most már függetlenül attól, hogy ügydöntő határozatról, vagy véleményező, vagy javaslattevő határozat meghozataláról van szó – kétharmados t öbbséghez kötné. Az Alkotmányban nincs olyan rendelkezés, amely az Országgyűlés bizottságainak határozathozatalát kétharmados többséghez kötné, de nincs ilyen a Házszabályban sem. A Házszabály azt írja elő, hogy a bizottságok egyszerű szótöbbséggel hozzák határozatukat, tehát az Alkotmány és a Házszabály ide vonatkozó módosítása nélkül ez a rendelkezés sem lenne elfogadható. Hadd tegyem hozzá, hogy a kétharmados többségű döntést az Alkotmány tételesen felsorolja, és mindig, és kizárólag az Országgyűlés mint testület hatáskörében hozott testületi döntés tekintetében. Ezek voltak az alapvető alkotmányos aggályok az Aváltozattal kapcsolatban. Felmerült a kérdés, hogy ezekre az aggályokra tekintettel bocsáthatóe ez a törvényjavaslat általános vitára. A kérdés azért érdemel figyelmet, mert az alkotmányügyi bizottság az elmúlt két évben talán ha öt esetben mondotta azt törvényjavaslatra, hogy nem támogatja az általános vitára bocsátását. Meg kell azt is mondanom ennek kapcsán, hogy tulajdonképpen egzakt, írott sz abály arra, hogy mikor tekint egy bizottság egy törvényjavaslatot, előterjesztést általános vitára alkalmasnak és mikor nem, nincs. Kialakult gyakorlat van. Lehet, hogy az a gyakorlat nem is egyforma minden bizottságban. A mi bizottságunkban az a tapasztal atunk, hogy az általános vitára bocsátás kritériumait az ellenzék értelmezi szigorúbban. Az a tapasztalatunk, hogyha bárminemű alkotmányos aggályt lát az ellenzék valamilyen előterjesztésben, akkor nem szokta támogatni az általános vitára bocsátást. A korm ánykoalíció álláspontja ennél rugalmasabb. A kormánykoalíció az alkotmányügyi bizottságban ezt a kérdést úgy szemléli, hogyha egy törvényjavaslat legalább módosító javaslatokkal összhangba hozható az Alkotmánnyal, akkor akkor is lehet támogatni az általáno s vitára bocsátását, ha maga a javaslat az eredeti előterjesztésben alkotmányos problémákat tartalmaz. Mi a helyzet jelen esetben? Jelen esetben az a helyzet, hogy a felsorolt alkotmányos aggályok csak egy módon küszöbölhetők ki. Olyan módosító javaslattal , amely megszünteti a kulturális bizottság egyetértési jogát, ügydöntő jogkörét, vagyis javaslattevő, véleményező szervként tartja fenn egyszerű többség mellett. Ez pedig nem más, mint az a törvény, ami most is hatályban van, és aminek a módosítására az el őterjesztés irányul. Ezért van olyan helyzet most, hogy nincs olyan módosító javaslat, amely az Aváltozat tekintetében ezt az előterjesztést az Alkotmánnyal összhangba tudná hozni. Ezért foglaltuk el elsősorban azt az álláspontot, hogy ez a törvényjavasla t nem bocsátható általános vitára. Meg kell mondjam még azt az Aváltozat kapcsán, hogy ezeket az érveket egyébként az ellenzék sem tette vitássá. Nem volt olyan felszólalás, amelyik kétségbe vonta volna az elmondottakat. Arra történt hivatkozás, hogy az Aváltozattal szemben van egy Bváltozat, ahol ilyen alkotmányos aggályok nem merülnek fel. Mi a helyzet a Bváltozattal? A Bváltozattal szemben egyetlenegy komoly – de annál súlyosabb – aggodalom merült fel, hogy a Bváltozat egy működésképtelen konstrukc iót tartalmaz. Tudniillik a
