Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 14. hétfő, az őszi ülésszak 37. napja - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - MÉCS IMRE (SZDSZ)
2905 Képviselő úr, kérem folytassa! A jelenlévőket is megkérem a csendre. De figyelmeztetem képviselő urat, hogy az átlagnál nagyobb a csend. MÉCS IMRE (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr! Az alkotmányügyi bizottság arra hiv atkozott, hogy a jogi rend szerint a büntetőszabályok a Büntető Törvénykönyvben büntetőeljárásba kerülnek. Tehát ott volna ennek a helye. Itt azonban filozófiai jelentősége van annak, hogy nem büntetjük az abortuszt, ha a törvény előírásainak megfelelően t örténik. De ebben benne van implicite, hogy ez egy tűrt dolog, ez egy nem jó dolog, ez egy egészségre, erkölcsre, mindenre káros dolog. Bízom benne, hogy el fogják fogadni. A 13. §t kiegészíteni javasoltam a következő dologgal. Tekintettel arra, hogy a tö rvény megengedi a tizenkét hetesnél érettebb magzatok – finomkodjunk – eltávolítását, ennek következtében nem lehet kizárni, hogy ezeknek a magzatoknak a pusztulás során fájdalmat kell elszenvedniük. Szenvednek, fájdalomérzetük van. Ezért azt javasoltam az Aváltozatban, hogy a nő és a magzat szenvedését és fájdalmát egyaránt csillapítani kell. A Bváltozatban pedig azt, hogy a magzat életét szenvedés és fájdalom nélkül kell kioltani. A szociális bizottságban rendkívül nagy vitát indukált ez a javaslatom. O rvos szakértőket is bevontak ebbe a vitába, és kiderült, hogy a nőgyógyászati alapfokú képzés és a szakképzés nem foglalkozik a magzatok fájdalmának csillapításával. Nem foglalkozik! Ez nem téma. Arra sem tudtak pontos választ adni, hogy mikor alakul ki a központi idegrendszer olyan mértékig, hogy fájdalomérzet alakulhasson ki, és hogy ezt a fájdalomérzetet miképpen, milyen módszerrel lehet kioltani. Arról is nagy vita volt, hogy altatásnál vagy helyi érzéstelenítésnél mi a helyzet. Kiderült, a meghívott sz akértő professzornak, Simon József professzor úrnak a szakvéleményéből – úgy tudom, még további szakvélemények is érkeztek a bizottsághoz – , hogy ez nem szempont. Nem foglalkoznak ezzel, kizárólag a nő egészségi szempontjai dominálnak. Például az, hogy a m éh mennyire puhul fel, és a felpuhulás milyen veszélyeket jelent a perforációval kapcsolatban. Ezért nem alkalmaznak altatást, helyi érzéstelenítést éppen akkor, amikor a magzat érettebb, éppen akkor, amikor már nagyobb valószínűsége van arra, hogy érez. Ú gy gondolom, ha átmenetileg el is tűrjük az abortuszt, de azt nem tűrhetjük el, hogy ezek a lények, amelyeknek még emberi jogot vagy kategóriát sem adunk, de azért állatoknak tekinthetjük őket. Legalább olyan elbánásban részesüljenek, mint az állatok, hisz en az állatokat sem lehet elpusztítani úgy, hogy fájdalmat okozzunk és stresszt okozzunk nekik. Kiderült, hogy a tudomány – legalábbis a nőgyógyászati tudomány – nem foglalkozott ezzel kellő mélységig, és ezért helyes az, ha törvény előírja azt, hogy a nő és a magzat szenvedését és fájdalmát egyaránt csillapítani kell. Nem voltam ott ma a bizottság ülésén, de azt hallottam, hogy ezt az Aváltozatot a szociális bizottság elfogadta. Talán van itt valaki… (Vizy Béla bólogat.) Igen, elfogadta és ezt támogatja, éppen a tudományos szakvélemények megalapozottsága alapján. Még egy javaslatra szeretném felhívni a figyelmet, ez pedig az, hogy nagyon helyesen a törvény tartalmaz egy olyan pontot, hogy "a terhességmegszakítás elvégzésére, illetve abban való közreműködés re az állapotos nő életét veszélyeztető ok kivételével orvosi és egészségügyi szakdolgozó nem kötelezhető." Ehhez hozzáfűztem egy rövid mondatot: "A megtagadásért hátrány nem érheti." (18.20) Ugyanis olyan panaszokat hallottam életpárti szülészektől és nőg yógyászoktól, hogy igen sok hátrány éri őket azért, mert megtagadják nem az anya életét védő abortuszokban való részvételt. Kihelyezik őket a kórházi osztályról, szakrendelésre küldik őket vagy egyéb helyekre, hátrány éri őket, amit nem is tudnak igazán bi zonyítani. Legalább egy fél mondat kell a törvényben, amelyre hivatkozhatnak az esetleges munkaügyi viták során: nem érheti őket hátrány azért, mert a lelkiismeretükre hallgattak. Ezt az emberi jogi bizottság teljes mértékig támogatta, a szociális
