Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 14. hétfő, az őszi ülésszak 37. napja - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PAP ANDRÁS (MDF)
2906 bizottsá g egyharmada támogatta, sajnos, az előterjesztő képviselője nem értett ezzel egyet, pedig gondolom, hogy az egészségügyi tárcának fokozottan kellene az orvosai és egészségügyi személyzete lelkiismereti szabadságával törődnie. Végül az utolsó módosító javas latom az volt, hogy a törvény meghatározott ideig maradjon érvényben: öt évig, ami összhangban volt azzal a javaslatommal, hogy öt éven belül a magzat jogállását törvényben kell szabályozni. Öt év után lejárna – javaslatom szerint – a törvény hatálya, az é rvényét veszítené. Az volt a célom ezzel, hogy amiként most az Alkotmánybíróság egy határidő megadásával arra szorította rá a Kormányt és a Parlamentet, hogy a kedve ellenére foglalkozzon ezzel a kérdéssel, ugyanúgy nekünk is tovább kellene adni ezt a megk ötést, hogy öt éven belül vagy öt év múlva feltétlenül foglalkozni kelljen ezzel a kérdéssel. Ez egy olyan kegyetlen életparancs az élet érdekében, amit meg kell tenni. Sajnos, ezt a javaslatomat sem fogadták el, így még szavazásra sem fog sor kerülni. Aho gy az általános vitában elmondtam, a magam részéről el tudtam volna fogadni a törvényt, ha ezek a legfontosabb tények bekerülnek, tehát az, hogy emberhez méltatlan dolog, hogy átmeneti időre eltűrjük az abortuszt, éppen a nagyobb rossz elhárítása érdekében . Ha ezek nem fognak teljesülni a szavazás során, a magam részéről nem tudom elfogadni a törvényt, és életpárti barátaimat is erre fogom biztatni, ezt fogom javasolni nekik. Meg vagyok győződve arról, hogy talán már egy emberöltő múlva az emberiség le fogj a vetni magáról ezt a barbár dolgot, és megdöbbenéssel fognak visszaemlékezni azok, akik élni fognak, pontosabban a túlélők, a gyerekeink, az unokáink, hogy milyen barbár dolgokról hoztunk mi törvényt egy emberöltővel ezelőtt. Van itt egy nagyon kegyetlen dolog, hogy azok lesznek a túlélők, akik nem tartják be ezt a törvényt, azok, akik élnek és akik megszületnek, mert ez a legfontosabb dolog, hogy megszülessenek az emberek. Mint ahogy ma reggel Szabó Erika képviselőtársunknak – a bejelentésből megtudtuk – egészséges leánygyermeke született, akit az Isten éltessen. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Pap András képviselő úr a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Pap András (MDF) PAP ANDRÁS (MDF) Köszönöm szépen, E lnök Úr. Tisztelt Ház! Lényegében öt csatlakozó módosító indítvány rövid indoklását szeretném most adni. Úgy gondolom, Mécs Imre után sok lényeges dolgot nem tudok elmondani. Úgy gondoltam, úgy éreztem, hogy szinte minden szavával egyet tudok érteni, egy h úron pendülünk – mondhatnám azt is – itt a Parlament két oldalán. Érdekes jelenségre figyelhetünk fel ezen törvénytervezet kapcsán is, akárcsak annak idején az igazságtételi törvény vitájakor. Ott is a végső dolgok: az élet és halál nagy kérdé sei kerültek szóba, és ott is látszólag kibékíthetetlen ellentétbe került egymással a jog és az erkölcs, az etikai elvárás és a törvényes lehetőség. Az igazságtételi törvénynél az igazságtétel igénye és vele szemben az elévülés törvényes követelménye állt. Most is kétféle elv, kétféle erkölcsi érték áll egymással szemben: az egyik a megengedés és a megbocsátás erkölcsi elve, de inkább a megengedésé, a másik pedig a tiltásnak és a büntetésnek, a büntetés igényének az elve. Úgy tűnik, hogy abszolút megoldás, végleges megoldás – ahogy Mécs Imre is előre jelezte – nem fog születni ebből a törvénytervezetből. Nem is tisztünk, hogy itt abszolút megoldásokra törekedjünk, de később még egy pár szóval elemzem, hogy milyen lehetőségeink lettek volna még. Mindenesetre el kell mondjam, hogy az előterjesztés véleményem szerint nem tisztázza ezt az etikai viszonyrendszert, és bizonyos értékkategóriáknak az összemosódása már az előterjesztésben is megtalálható. Ennek dacára állítom, hgy minden lényeges érv itt, a Parlamentb en is elhangzott,
