Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 9. szerda, az őszi ülésszak 36. napja - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
2837 Hasonlóképpen az iskolafelújításoknál, 400 millió forintot kapnak az egy házi iskolák felújításokra. Na, és kérdem én: az alapítványi iskolák? Mi azt is szerettük volna, hogy ők is kapjanak, hogy ne legyen diszkrimináció. Ezt a kérésünket a kormánypártok és a Kormány részéről a megértés teljes hiánya fogadta, mert – ismétlem – egyesek, éspedig a kormánypártok a rendszerváltozást úgy képzelik el, hogy továbbra is diszkriminatív módon kell eljárni, csak éppen fordítva kell diszkriminálni, mint ahogy az elmúlt negyven év alatt történt. (10.30) Mi ezt a leghatározottabban ellenezzük . Én szeretném önöket emlékeztetni, hogy annak idején a demokratikus ellenzék lapja, a Beszélő mindig is a leghatározottabban föllépett abban az időben, amikor a ma mélyen vallásos képviselők között volt olyan, aki még harcos ateista volt, a Beszélő már ak kor is föllépett a vallásos emberek, az egyházak mindennemű diszkriminációja ellen. De ennek a diszkriminációnak a mostani megfordítását mi ugyanúgy elvetjük, mint annak idején azt a diszkriminációt. Még egy dologról szeretnék itt szót ejteni ezenkívül. És pedig arról, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége a költségvetési döntéshozatal korábbi szakaszában javasolta bizonyos, a vállalkozással, gazdaságfejlesztéssel, munkanélküliség kezelésével kapcsolatos pénzalapok előirányzatainak a fölemelését. Ez az ilyen i rányú törekvésünk, sajnos, csak részben járt sikerrel. Bizonyos vonatkozásokban történtek ilyen emelések a területfejlesztési alapnál. A vita mostani szakaszában ugye a Házszabály előírásai szerint az ilyenfajta lehetőségek már nagyon korlátozottak, miután már csak fejezeteken belüli átcsoportosításokat lehet megvalósítani. Ezért fönntartunk még ilyen javaslatot, de már csak korlátozott összegben lehet ezt megvalósítani, és ott is csak részlegesen. Itt a mezőgazdasági fejlesztési és újjáépítési alap fölemel ését javasoljuk, az agrártárca igazgatási kiadásai csökkentésével. Úgy gondoljuk, hogy tekintettel a gazdaság privatizálására, tekintettel arra, hogy az agrártárcától bizonyos funkciókat kétségtelenül átvesznek más szervek – gondolok itt a Versenyhivatalra – , ennek folytán lehetőség van igazgatási kiadások megtakarítására az agrártárcánál, és ebből fölemelhető ez a mezőgazdasági fejlesztési alap, amelyiknél fontos feladatok vannak. Ismeretes, hogy a mezőgazdaság helyzete valóban kritikus, és a beruházásöszt önzésre nagy szükség és lehetőség van. Most végül még egy dologról szeretnék szólni. Éspedig a múlt döntéshozatal, a már megtörtént döntéshozatal kapcsán, s ott is valami olyasmiről, aminek még lesz a továbbiakban folyománya az Országgyűlés hátralévő költs égvetési döntéshozatala során. A költségvetési bizottság elnökének 8326os jelentése kiegészítésében szó esik arról, hogy a Parlament néhány helyen a december 1jei döntéshozatal során egymásnak ellentmondó rendelkezéseket szavazott meg. Sajnos, amikor ily en óriási mennyiségű döntést kell egyszerre meghozni, és azok között nagyon bonyolultak az összefüggések, akkor nem elkerülhető, hogy ilyenfajta, egymásnak ellentmondó döntésekre időnként sor kerüljön. Ebből, a döntések közül az egyik a Művelődési és Közok tatási Minisztériummal kapcsolatos. Itt a normatíva a gimnázium és szakiskolai oktatás normatívájánál az eredeti elképzelés szerint 60 ezer forint lett volna egy tanulóra. Itt természetesen több ellenzéki módosító javaslat is érkezett, amelyik ezt emelni k ívánta. A Kormány azonban – amennyire tudható – egyeztetett kormánypárti képviselőkkel, akik benyújtottak egy 62 500 forintos normatívát, tehát ami 2500 forinttal emelte volna ezt az eredetileg tervezett normatívát. Azután jöttek ezek az Érdekegyeztető Tan áccsal folytatott tárgyalások, és az ott vállalt többletkiadásokat, illetve bevételkieséseket a Kormány – mint ismeretes – sajnálatos módon részben éppen ilyen oktatási jellegű kiadási előirányzatok csökkentésével igyekezett kompenzálni. Úgyhogy miután a K ormány támogatta előbb ezt a 62 500 forintos normatívát, utána a támogatását ettől a módosítástól meg kívánta vonni, és javasolta, hogy akkor legyen csak 61 500 forint. A költségvetési bizottság kormányzati tagjai nyújtották be ezt a módosító javaslatot, h ogy legyen csak 61 500 forint az új normatíva. Az ellenzék természetesen ezt nem támogatta mint visszalépést egy korábban már elfogadott emeléstől.
