Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 7. hétfő, az őszi ülésszak 34. napja - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
2684 Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szól ásra következik Szabó János képviselőtársunk a Magyar Demokrata Fórum részéről. (Közbeszólás: Nincs jelen.) Akkor Rott Nándor képviselőtársunk, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Felszólaló: Dr. Rott Nándor (KDNP) ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP) Köszönöm a s zót, Elnök Úr. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rendkívül nehéz feladat előtt állok. Egy olyan törvényjavaslathoz kell hozzászólnom, amely bizonyos szempontból tükrözi a Kormány szociális politikájának pozitív vonásait. (16.30) Ilyen mindenekelőtt az, hogy ez a törvényjavaslat és a Kormány szociálpolitikája a szociális ellátás terén olyan pozitív intézkedéseket tervez, amelyekre a korábbi évtizedekben nem volt példa, és ezek közül külön kiemelném azt, hogy a nyugdíjak inflációt követő emelkedése messze meghaladja a korábbi évtizedek gyakorlatát. Ennek ellenére sem hallgathatom el kritikai észrevételeimet és bírálatomat az elénk beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban. Az egyik kérdés és az egyik alapvető kritikai észrevé tel az, hogy a törvényjavaslatban két olyan, egymástól jellegében eltérő szabályozás kerül egy törvényben megfogalmazásra, mint amilyen a társadalombiztosítás pénzügyi alapjának az általános kérdésköre, a másik pedig az 1993. évi költségvetése. Ez jogpolit ikailag elfogadhatatlan, hogy egy általános rendezési elvet és egy konkrét éves költségvetést egyazon jogszabályon belül szabályozzon az Országgyűlés. Egy analógiával tudok csak ennek az elfogadhatatlanságára utalni: ez olyan, mintha az államháztartási tör vényt és egyéves költségvetést egy törvényben kívánnánk megszavazni. Ez jogpolitikailag egy nonszensz, és nem tudom megérteni, hogy ez hogy kerülhette el a törvényelőkészítők és végső soron a Kormány figyelmét. A másik az, hogy ennek a két egymáshoz nem i llő szabályozásnak a keretébe vagy gyűjtőcsomagjába még olyan fejezeteket is belefoglaltak, mint például az egészségügyi szakellátás problematikája. Ebben az utóbbi kérdéskörben olyan fogalmak szerepelnek, például azt hiszen a 27.§ban, hogy mi az aktív el látás és mi a krónikus ellátás. Egy alkalmazható jogszabály elképzelhetetlen anélkül, hogy ilyen alapvető szakkifejezéseknek a tartalmát meghatározná. A törvényjavaslat nagyon fontos következményeket fűz ahhoz, hogy aktív ellátás keretében így kell eljárni , krónikus ellátás esetében így kell eljárni. Hol történik ennek a meghatározása? Ez teljesen labilissá, alkalmazhatatlanná teszi a törvényjavaslatot, mert a benne használt speciális orvosi szakkifejezések magyarázata hiányzik belőle. Az alkalmazók honnét fogják tudni eldönteni, vagy hogyan fogják tudni eldönteni, hogy ez most krónikus eset, akkor így kell eljárni, vagy nem krónikus eset, és akkor egy más módszerrel kell eljárni? Ezek olyan bizonytalansági elemek, nem kellően definiált meghatározások, amely ek beleépültek ebbe a törvénybe, ami szerintem a jogalkalmazás oldaláról teljesen elfogadhatatlan. Nem is értem, hogy amikor ezt az ismert eljárási mód szerint az igazságügyi tárcának is véleményeznie kellett volna, hogy ez hogy kerülhette el a figyelmüket . Ezek egyszerűen jogtechnikai kérdésnek tűnnek, de valójában nagyon érdemi kérdések. Továbbmegyek a törvényjavaslat kritikájában. Az Ealapról az egészségügyi szakellátás keretében – idézem, elnézést, azért tartom kézben a törvényt, mert kénytelen vagyok szó szerint idézni – azt mondja a 24.§: "Az Ealap által finanszírozott intézmények kötelesek 1993. évi alapelőirányzatukat az Ealap kezelője által legkésőbb 1993. február 15éig megadott útmutató
