Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 2. szerda, az őszi ülésszak 33. napja - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
2657 létminimumszámítások mutatják meg. Én nem az Újpesti Családsegítő Központ adatait idézem, pedig egyetértek az ő adataikkal – , hanem a Központi Statisztikai Hivatalra szeretnék hivatkozni: az ő adataik mindig alatt a vannak az Újpesti Családsegítő adatainak. A KSH hivatalos létminimumszámításai szerint ma egy négytagú család létminimuma 36 ezer forint. Ez természetesen nettó forint, hiszen költségekről van szó. A törvényben javasolt munkanélkülijövedelempótló ellát ás ennek az egy főre eső létminimumnak körülbelül a felében határozza meg a munkanélküliek munkabérkieső ellátásának mértékét. Hogyha valakinek nem ugyanez a szám jönne ki, akkor szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a törvény mindig bruttó jövedelem ről beszél, és ezt a bruttó jövedelmet osztja el a család létszáma szerint, tehát ha én a 36 ezer forintos létminimumot felbruttósítom, és elosztom egy négytagú család létszámával, akkor jutok arra az eredményre, hogy a törvény létminimum felében határozza meg az ellátás mértékét. Miután ma sok szó esett erről, ne tekintsék ünneprontásnak azt a nagyon szomorú megjegyzésemet, hogy a nemzetből ki lehet esni úgy is, hogy emberek, embercsoportok egy szociális háló lukain kiesnek a nemzeti identitásból, a nemzet köréből. (12.20) Nagyon sokan osztják majd azt a fájdalmas József Attilai kiáltást, hogy "Nincsen apám, sem anyám, se istenem, se hazám", ugyanazon az alapon, ahogy ez a kiáltás József Attilábó l kiszakadt, hogy tudniillik "három napja nem eszem, se sokat, se keveset." Ebből következően a harmadik kérdés, amelyről szólni szeretnék – az, hogy vajon reálise a létminimumszámítás, amelyik valószínűleg meglepően nagy összeget mond azok számára, akik a létminimumszámításokkal nem foglalkoznak. Egyébként az európai összehasonlítások azt mutatják, hogy a létminimum az átlagos jövedelemnek körülbelül az 5060%át szokta elérni, nálunk pedig a nettó átlagjövedelem és a KSH szerint kiszámított létminimum gyakorlatilag összecsúszik. Csak tájékoztatásul szeretném elmondani, hogy ez az összecsúszás szomorú tény, amelyet tudomásul kell vennünk annak a kiegészítésnek a tudomásulvételével, hogy ma a nemzeti jövedelem jelentős részét Magyarországon a fekete gazda ság termeli meg. Következésképp azok a családok, amelyek a minimális bér körüli legális jövedelmekből élnek, kénytelenek jövedelmüket a fekete gazdaságból, a második gazdaságból kiegészíteni. Én azt hiszem, hogy ezt a tényt nem lehet nem tudomásul venni ak kor, amikor maga a pénzügyminiszter úr is beszél az adómegkerülés legális és illegális lehetőségeiről. Ebből következően azt is állítom, hogy a feketegazdaságot nem lehet adminisztratív intézkedésekkel megszüntetni. Olyan gazdaságpolitika kell, amelyik fok ozatosan áttereli a feketegazdaságban megtermelt nemzeti jövedelmet a legális gazdaságba. Ha ezt állítom, akkor azt is hozzá kell tennem: nem tudom tudomásul venni, hogy egy olyan gazdaságpolitika, amelyik e pillanatban rákényszerül a feketegazdasággal val ó együttélésre, szociálpolitikai szárnyával és oldalával egyetlen állampolgárcsoportot próbáljon meg kiszorítani a megélhetés valódi esélyeiből: és ez a munkanélküliek csoportja. Úgy vélem, arra kell törekedni, hogy a munkanélküli, ha nem kaphat annyi támo gatást, hogy ebből családjával együtt megéljen, akkor maga törekedjen arra, hogy munkát vállaljon, és ezt a munkavállalási szándékot nem szankcionálni, nem büntetni kell, hanem támogatni, hiszen mindannyiunk közös érdeke, hogy minden állampolgár maga törek edjen megélhetési feltételeinek megteremtésére. Ebből következően meggyőződésem, hogy a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülő állampolgárokat nem a munkaügyi központnak kell ellenőriznie. Nem kell és nem szabad a törvénynek előírni a munkaü gyi központtal való együttműködési kötelezettséget, annál is inkább nem, mert itt két egymással össze nem egyeztethető elv keveredik össze: a rászorultság és az érdemesség elve.