Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 2. szerda, az őszi ülésszak 33. napja - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
2658 A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülőkkel az önkormányzatnak , az önkormányzati szociális munkát végzőknek kell együttműködniük. Nekik kell időről időre ellenőrizniük, hogy a támogatásban részesülők valóban rászorultake, és nekik kell meghatározniuk az összeg nagyságát is, hiszen ők azok, akik a szegénység legmélye bb bugyraiba valóban be tudnak látni. Összefoglalóan azt szeretném mondani, hogy az állampolgárok minimális szinten biztosított megélhetése nélkül bármely szociális konszenzus valószínűleg csak egy újabb eufémizmus lenne arra vonatkozóan, hogy a vesztesek nagy tömegeit kordában tartják a piacgazdaság győzteseinek tartott csoportok érdekei szerint. Mielőtt bárki a szívéhez kap és szociális demagógiát kiált: be kell valljam, hogy a mondatom idézet volt. Idézet Guy Standingtól, aki a Nemzetközi Munkaü gyi Szervezet egyik keleteurópai munkacsoportjának a vezetője, méghozzá annak a munkacsoportnak a vezetője, aki a munkaerőpiaci kérdésekkel foglalkozik. Hogyha egy elfogulatlan külföldinek a véleménye megegyezik feltehetően nem elfogulatlan magyar politi kusok véleményével, akkor úgy gondolom, érdemes mérlegelni, hogy ebben a véleményben nincseneke meg az általam még mindig objektívnek tekintett igazság elemei. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Csehák Jud it képviselő aszony a Magyar Szocialista Párttól. Felszólaló: Dr. Csehák Judit (MSZP) CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem szívesen veszek részt másodszor is az általános vitában, de úgy vélem, hogy azok a megjegyzések, amelyeket most megt ennék, már a bizottsági ülések után képviselőtársaim számára nem lesznek hasznosíthatók. Hozzászólásomnak, mondandómnak a címe: "Anyagi természetű következetlenségek és anomáliák a szociális törvényben" lenne, és a célja az lenne, hogy felhívjam az önök fi gyelmét olyan módosító indítványokra, amelyeknek a támogatása esetén ezeket az egyenetlenségeket ki lehetne gyomlálni a szociális törvényből és végrehajthatóbbá, eredményesebbé lehetne tenni. Ott folytatnám, ahol Kósáné Kovács Magda képviselőtársam abbahag yta. Tovább vizsgálnám – először is – azt, mit jelent az, hogy az öregségi nyugdíjminimum összegét tekinti a törvény az ellátások majdnem mindegyikénél viszonyítási alapnak. Ez a viszonyítási alap az egyetlen normatív ellátás megítélésénél is: a szociális támogatásra való jogosultság megállapításánál, valamint a hozzátartozók utáni fizetési kötelezettség esetében. Amíg az öregségi nyugdíj nettó összeg, addig a szociális törvény paragrafusaiban nem nettó, hanem jövedelemadó és egyéb járulékok levonása utáni nettó jövedelmet kellene, hogy alapul vegyük, de nem ezt veszi a törvény alapul. Mindenhol – két ellátás kivételével – bruttó jövedelmet számít, ez a 4. §ból is kiderül. Nem csökkentik a jövedelem költségét a rezsiköltséggel, pontosabban csak két ellátásn ál: a lakhatási támogatás esetében, és akkor, amikor az önkormányzat lepecsételi az alacsony jövedelműnek az egészségbiztosítási igazolványát. Végig sem merem gondolni, mi lenne, ha a hozzátartozók fizetési kötelezettségének kiszabása előtt, vagy a munkané lküli jövedelempótló támogatásának megállapításakor, vagy a temetési segély megítélése esetében is ezt a megoldást alkalmaznánk. De sajnos, ezt a bruttó összeghatárt sem életszerűen veszi a törvény paragrafusa figyelembe. Így például, ha a törvény szövege változatlanul marad, nem kaphat temetési segélyt az a nyugdíjas, aki 12 000 forintos nyugdíjából a halálesetet megelőzően házastársát is eltartotta. Ugyanis megmarad a 12 000 forintos jövedelme, és így nem válik már a haláleset után segélyre jogosulttá. Íg y például, ha évtizedek óta nem látott mostohaapa szociális otthonba kerül, akkor az otthon térítési díjának megállapítása után fizetésre lehet kötelezni a
