Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 2. szerda, az őszi ülésszak 33. napja - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
2656 Képviselőtársaim! A törvényjavaslat elfogadását javaslom – megfelelő korrekciókkal. Dr. Giczy György képviselőtársammal mi is nyújtottunk be az észrevételekhez kapcsolódó, nagyon gyakorlati módosításokat. A részletes vitában erre majd kit érünk, de addig is kérjük szíves támogatásukat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönjük szépen. Következik Kósáné dr. Kovács Magda képviselő asszony a Magyar Szocialista Párttól. Felszólaló: Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) K ÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztett törvényhez elsősorban a munkanélküliek jövedelempótló támogatása kapcsán, de az általános észrevételek igényével is szeretnék szólni. E törvényhez kapcsolódó véleményem elemeiben hasonlít ahhoz, amit az imént Sarkadiné Lukovics Éva képviselőtársam elmondott, de néhány vonatkozásban szeretnék határozottabban fogalmazni. A törvény általános szemléletével kapcsolatban a szocialista frakció legfőbb fenn tartása az, hogy a törvénytervezet kizárólag a rászorultság elve alapján mérlegel, és nem veszi figyelembe a társadalmi igazságosság és a társadalmi szolidaritás értékeit és szempontjait. Különösen aggodalommal tölt el minket az, hogy a rászorultság feltét eleit maga a törvény határozza meg, tehát nem teszi lehetővé, hogy ezt a rászorultságot, magát a szegénységet, ott mérlegeljék, ahol a rászorultak, a szegények, a családok életkörülményeit leginkább ismerik. Mivel a törvény maga írja elő a feltételeket, ez ért a rászorultságot csak adatok, papírok, kartotékok alapján lehet meghatározni, és ebből az következik, hogy a törvény azoknak is ad, akik a kartotékok formális adatai szerint megfelelnek a feltételeknek, de azoknak keveset ad, akik valódi élethelyzetük alapján leginkább rászorulnának. Meggyőződésünk szerint a rászorultságot csak a családok valódi szükségletei alapján lehet mérlegelni, és engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban három megjegyzést tegyek. Az első: meggyőződésünk szerint a rászorultság mérlege lésében az öregségi nyugdíj mindenkori minimális összege használhatatlan összehasonlítási alap. Mindannyian tudjuk, hogy az öregségi nyugdíj társadalombiztosítási alapból finanszírozott, járulékfizetéssel megszerzett ellátás. Következésképp más életkorban, más szociális problémákkal küzdő emberek megélhetését szolgálja. A félreértések elkerülése kedvéért természetesen azt szeretném hozzátenni, hogy ez nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy mi beletörődnénk abba, hogy nyugdíjasok százezrei éljenek hosszú tá von a szegénységi szint alá szorítva, de mégiscsak hangsúlyoznom kell, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori minimumát a társadalombiztosítási alap helyzete határozza meg. A munkanélküliek munkajövedelmet pótló ellátásában nem fogadható el más viszonyítási a lap, mint a mindenkori minimális bér; a mindenkori minimális bér valamely százalékában kell ezt a munkajövedelmet pótló ellátást meghatározni, és azért a minimális bérhez viszonyítva, mert ez a minimális bér nem a társadalombiztosítási alap anyagi helyzeté től függ, hanem egy érdekegyeztetési folyamatban a társadalmi partnerek alkufolyamatának eredményeképpen alakul ki. Természetesen tudomásul vesszük, hogy ez a minimális bérhez viszonyított ellátás a munkanélküliség különböző szakaszaiban csökken, és azt is tudomásul vesszük, hogy a szociális ellátásba átkerülve a munkanélküli jövedelempótló ellátása alacsonyabb lesz, mint amennyi a munkanélkülirendszeren belüli ellátásnak legkisebb összege volt. Éppen ezért a következő kérdés, amelyről röviden szólni szere tnék, hogy mekkora lehet az az elfogadható összeg, amellyel a kiesett munkajövedelmeket pótolni lehet. Az előbb már kimondtam a számunkra meghatározó viszonyítási alapot: ennek az összegnek a családok valódi megélhetési szükségleteihez kell igazodni. És ho gy ez az összeg mekkora, azt a mindenkori
