Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 2. szerda, az őszi ülésszak 33. napja - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TÓTH SÁNDOR (KDNP)
2652 hár om gyermekének kell lennie, akikből a legfiatalabb már 3 éves, a legidősebb pedig nem több 10 évesnél. Minden bizonnyal ez az anyák rendkívül szűk, néhány százalékát érintheti csak. Célként hangzott el a törvénytervezettel kapcsolatban a jogszerűség, a kis zámíthatóság igénye. Csakhogy bármilyen tárgyú és szintű jogi szabályozásnak nem céljae ez, legyen az akár egy néhány mondatos önkormányzati rendelet is? Arról nem is szólva, hogy hangsúlyozom jogászként: nem helyeslem, hogy a különféle ellátási formákra jogosító egy főre eső jövedelem ahány, annyiféle. Elhangzott továbbá az is, miszerint az önkormányzat eddig önálló szociálpolitikát nem folytathatott. Hát dehogynem folytathatott. Ezt egyetlen szabály sem tiltotta. Ugyanakkor a Kormány gondoskodni igyekszi k az 1993as költségvetés tervezésekor és szavazásakor is arról, hogy az önkormányzatoknak ne igen legyen anyagi lehetőségük önálló szociálpolitikára. Éppen tegnap lett valóság a 30%os önkormányzati részesedési arány az szjaból az eddigi 50% helyett. Szó volt róla, hogy a rászorultsági elv az egyik legfontosabb elem. Ezzel én a lehető legmesszebbmenőkig egyetértek, azonban az, hogy a valóságban ki a rászorult, ez továbbra is a szociálpolitika nagy kérdése maradt, mert a tervezet erre választ nem ad. Felis merhető azonban, hogy sajnos, bajok voltak a tervezet elkészítésekor a következetességgel is. Csak egykét példát említsek. A gyermeknevelési támogatásnál kikötött 270 napos munkaviszony kívánalmának semmi köze a rászorultsághoz.Vagy a közgyógyellátási iga zolvány esetében az alanyi jogosultak egyáltalán nem biztos, hogy rászorultak valamennyien. A törvénytervezet kapcsán említést nyert pozitívumként, hogy az önkormányzatok most nagyobb szabadságot kapnak, mint amire eddig lehetőségük volt. Az önkormányzat s zabad lehetőségeinek én mindig örülök. De azért azt is meg kell itt említeni, hogy azt ma még senki sem tudja megmondani, hogy a megemelkedett feladatokhoz elegendő lesze a pénz. Ezt majd csak 1993 decemberében, egy év múlva lehet megmondani. Egy viszont biztos: ha feszültségek keletkeznek ez ügyben, azok biztosan az önkormányzatoknál fognak lecsapódni, és az állam, a Kormány elegánsan a háttérben maradhat. A törvénytervezet alapja az, hogy a pénzhez kell igazítani a szabályokat. Ezt vitatni nagyon nehéz, az ország általános gazdasági lehetőségeit ismerve. Ugyanakkor az is biztos, hogy az állami szociálpolitika önkormányzatokon keresztül történő megvalósítása az állam számára a legkényelmesebb, de meg kell hagyni, a legolcsóbb és a legpraktikusabb megoldás. Ha az önkormányzatok végzik el az állami szociálpolitika feladatait, akkor is kívánalom lenne állami szociálpolitikának csak a garantált szociálpolitikai ellátásokat nevezni. Azok az ellátások, amelyek csak adhatók, jó lenne, ha kizárólag önkormányzati jo galkotás keretében szabályozandók lennének. De kizárólag csak azok! Vallom, hogy a szociálpolitika – legyen az állami, vagy önkormányzati – nem alkalmas arra, hogy jólétet teremtsen. De abban viszont biztos vagyok, hogy azoknak a rászorulóknak, akik önhibá jukon kívül nem képesek eltartani magukat, a megélhetés elemi feltételeit biztosítani kell. Mégpedig egy szociális törvényben. Arról már sokat beszéltünk, hogy e törvénytervezet csak nyitánya a modern piacgazdaság szociálpolitikájának. Őszintén remélem, ho gy a nyitány után a fő téma nem az 1994es választások után megalakuló Kormányra marad. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Soron következik Tóth Sándor képviselő úr a Kereszténydemokrata Néppárttól. Fels zólaló: Tóth Sándor (KDNP) TÓTH SÁNDOR (KDNP)
