Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 1. kedd, az őszi ülésszak 32. napja - A világkiállítási és a hozzá kapcsolódó fejlesztési alapról szóló törvényjavaslat általános vitája - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ)
2617 Világkiállítási Tanács ezt a törvényjavaslatot nem tárgyalta meg, nem kapta me g előzetes véleményezésre; a Világkiállítási Tanácsnak a főpolgármester a társelnöke, és a Világkiállítási Tanácsba négy tagot delegál a főváros. Ez a Világkiállítási Tanács nem látta ezt a törvénytervezetet annak benyújtása előtt, emiatt nem tudta az észr evételeit sem közölni ezzel kapcsolatban. A javaslatban – valószínűleg ebből adódóan – nem merül fel annak a gondolata sem, hogy 1996ra a fővárost is fogadóképessé kell tenni a világkiállítás megrendezésére. A helyzet ugyanis az, hogy nem elegendő egy ado tt kerírtésen belül világkiállítást rendezni. Itt a várost is meg fogják nézni. Ugyanis minden eddigi világkiállítás fontos tapasztalata az, hogy a helyszínt adó város felkészül a megnövekedő idegenforgalom által támasztott követelmények kielégítésére. Ez természetes, hiszen a világkiállítás megrendezésével az ország, illetve a város azt a célt tűzi ki maga elé, hogy bizalmat ébresztő képet adjon magáról. A kiállítás a maga zárt rendszerében elsősorban arról ad képet a látogatóknak, hogy az adott témában a részt vevő országok milyen eredményt értek el. A látogató elsősorban a helyszínt adó városban – ahol több időt tölt, mint a kiállításon – kap benyomást a meglátogatott országról. A város feladata tehát, hogy a megnövekvő idegenforgalom mellett is biztosíts a a működőképességét, és kedvező városképet nyújtson. Nem kívánok most arra sem kitérni – hiszen a költségvetési vitában ezt elmondtuk – , hogy ehhez képest mit jelent a személyi jövedelemadó visszaosztásának, visszaosztási arányának az 5050%ról 3070%ra történő megváltoztatása. De figyelembe kell venni, hogy ilyen kondíciók és ilyen feltételek mellett a főváros képtelen lesz ennek a feladatnak megfelelni. Ha most visszagondolunk a világkiállítási törvényre, akkor az ott megszavazott 17 milliárd forintra – erre kell, hogy emlékezzenek képviselőtársaim – azt mondtuk, hogy ez a kerítésen kívüli infrastrukturális beruházások fedezésére szolgál, hiszen a kerítésen belül vállalkozási alapon lehet majd megrendezni a kiállítást. Ezzel szemben ez a törvényjavaslat , ami előttünk van, ezt a 17 milliárd forintot beteszi a bevételei közé. Ezzel még egyet is lehetne érteni, hiszen szerencsés dolog az, hogyha az expóhoz kapcsolódó pénzek mind egy alapba kerülnek, hogy lássuk, mibe kerül nekünk a világkiállítás. Természet esen egy csomó dolog ezen kívül kerül, mindazok az infrastrukturális fejlesztések, amelyek az országban másutt és a fővárosban kellenek, ide nem fognak bekerülni, ezért ez sem fog valóságos képet adni, hogy mibe került nekünk a világkiállítás, de én most e bbe a kérdésbe se szeretnék belemenni, csak rögzíteni, hogy a 17 milliárd viszont bekerül a bevételek közé. Ezzel szemben az alapból teljesíthető kiadások között a következő tételek szerepelnek. A világkiállítás megvalósításával kapcsolatos szervezési, fin anszírozási modellek, szakértői díjak stb., stb. Hát ez még nem infrastruktúra. A világkiállítási törvény 4. § (2) bekezdése szerint létesített gazdasági társaságok részére történő pénzeszközök végleges átadása. Itt megjegyezném, hogy ezt a létesítettet jo bb lett volna jövő időben fogalmazni, mert a törvényi előírás ellenére ezek a gazdasági társaságok a mai napig nem jöttek létre. Talán szerencsés lett volna, ha erről is tájékoztatást kapunk, hogy miért nem. A következő a világkiállítás területén fekvő ing atlanok tulajdoni jogai, kártalanítások, egyebek. Utána a világkiállítási területen végrehajtásra kerülő előzetes és utólagos területrendezések költségei, tereprendezés, egyebek. Utána a világkiállítási területen végzendő infrastrukturális beruházások, és végül hiteltörlesztés, hitelterhelő kamatok, és az alappal kapcsolatos pénzügyi műveletek költségei. Nem kell nagy figyelem hozzá, hogy észrevegyük, hogy itt minden a kerítésen belüli ügyekre vonatkozik, s a 17 milliárd pedig ezek között a bevételek között szerepel, amik itt felhasználhatók. Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan, és nem felel meg a törvényalkotó eredeti szándékának sem. Ide tehát mi módosító indítványt fogunk benyújtani, amelyben a felsorolásba be fogjuk tenni a fővárosban az expo miatt megvalós ítandó infrastrukturális és egyéb fejlesztéseket. (23.40) Ezen a ponton vitatkozni szeretnék államtitkár úrral abban, hogy része legyene a törvénynek egy felsorolás, vagy ne legyen része.
