Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 1. kedd, az őszi ülésszak 32. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - NAGY ANDRÁS (SZDSZ)
2536 Nagyon sok példát mondhatnék történészi munkásságomból is. De itt csak egyet kivánok mondani: gróf Széchenyi István. Tessék szíves megnézni a hatályos történelemtankönyveket, szerepel, és lehet interpellálni azok ügyében. Tisztelt Képviselőház! A Bicskén megtartott ünnepségről – ez volt a képviselő úr másik kérdése – , amelyről a Ma gyar Hírlap – zárójelben mondom, a hír szent, a vélemény szabad – , a Magyar Nemzet és a Pest Megyei Hírlap mellett többek között a Magyar Honvéd is tudósított, mégpedig a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 2. §ának (1) bekezdésében meghatározott feladat a szerint. Egyértelműen következik a fent kifejtettekből, hogy hatályos jogunkat nem sérti a vitézi cím mások vonatkozásában történő használata. Biztosíthatom tehát önöket arról, hogy az Alkotmányban rögzített sajtószabadság keretei között a Magyar Honvéd című lap szerkesztői felelősséggel és szabadon dolgozhatnak. Sem én, akihez a lap irányítása és felügyelete miniszteri írásos paranccsal tartozik, sem más nem sértheti meg, és nem is fogja megsérteni a sajtószabadságot. (Az elnök csenget.) Köszönöm, elnök úr. Utolsó két mondat. A Honvédelmi Minisztériumnak kötelessége széles körű kapcsolatokat kiépíteni és ápolni mindazon alkotmányosan működő, bejegyzett társadalmi szervezetekkel, amelyek zászlajukra tűzik a haza védelmének ügyét. Ezért vettek részt a Honvé delmi Minisztérium képviselői a Vitézi Rend magyarországi tagozatának rendezvényén, és biztosíthatom a képviselő urat arról, hogy korántsem kizárt az, hogy ez a jövőben is elő fog fordulni, csakúgy, mint más, törvényesen működő társadalmi szervezet esetébe n. Tisztelt Képviselőház! Kérem válaszom elfogadását. Elnézésüket. (Helyeslés, taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm államtitkár úr válaszát. Viszonválaszra átadom a szót Nagy András képviselőtársunknak. NAGY ANDRÁS (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Államtitkár Úr, őszintén tapsoltam az előbb a válaszra, mert ez a jogmagyarázati bravúr, amit ön itt produkált, megérdemel minden elismerést. Nem óhajtok minden részére kitérni, mert nem szeretném az időmet túllépni. Néhány dolgot szeretnék szemezgetni. Ön azt mondta, hogy a Vitézi Rendnek a belső szabályzata úgy szól – lehet, hogy rosszul idézem formailag, de tartalmilag biztosan nem – , hogy a hivatalos érintkezésben a cím nem használható. Itt van a kezemben egy meghívó, amelyik Apor Vilmos vértanú püspök emlékülésére szól, melynek fővédnöke Für Lajos, a honvédelmi miniszter, levezető elnöke vitéz báró Apor Ferenc. Én elfogadom a gróf Batthyány és Széchenyi és egyéb előnevek használatának a jogosságát, ezek valóban történelmi nevek, de ma már nem élő személyeknek a nev ei. (Zaj.) Uraim, azt hiszem, többet ér, hogyha nem így vitázunk egymással. De itt nem erről van szó. Röviden: az ön válasza a következőt jelenti: vagy ön, illetve az ön szakértői látják jól a dolgot, és akkor annak idején miniszterelnök úr tévedett. Ebben az esetben érdeklődve várom, miniszterelnök úr mikor fog majd elnézést kérni képviselőtársamtól, mert őt rosszul tájékoztatta. Vagy miniszterelnök úr látta jól a dolgot, és akkor ön, illetve a szakértői tévednek. S akkor érdeklődve várom, hogy ön mikor fo g elnézést kérni, nem is tőlem: a Háztól, hogy itt helytelenül interpretált dolgokat. Ezen túlmenően azt fel se merem tételezni, hogy itt a következő esetről van szó: a Kormány, illetve annak tárcái, vagy annak képviselői szabadon válogatnak az elavult tör vények között, életben tartanak, és azon törvények szellemében járnak el, amelyek például most már egy napja alkotmányellenesek, vagy pedig egyszerűen kimondják, hogy a törvény elavult – lehet, hogy valóban az – , és nem hajlandók tudomásul venni, és nem al kalmazzák.
