Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 24. kedd, az őszi ülésszak 29. napja - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KIS GYULA JÓZSEF, DR. (MDF)
2263 Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a drasztikus megszorítások mellett pazarlások is jelen vannak. Ilyen például a kártyaügy, amelynek kihatása már jóval túllépi az egymilliárd forintot, s ez mindö ssze csak egy papírt eredményez. A neki tulajdonított funkciókat ugyanis más módon, jóval kisebb ráfordítással is el lehetett volna érni, ugyanakkor csekély többletráfordítással sokkal hasznosabb dokumentumot lehetett volna létrehozni, például a beteg egés zségére vonatkozó feljegyzéseket tartalmazó betegigazolvánnyal. Egybehangzó vélemény az, hogy az áfakompenzációs struktúrákat a szociális törvénybe kellett volna beépíteni, nem pedig a többletteher egy részét közvetlenül a nyugdíjasokra hárítani. Nem teki nthetünk el attól sem, hogy az Országgyűlés által elfogadott és érvényben levő törvényt ne hajtsák végre. A közalkalmazotti törvényre gondolok. A közalkalmazotti státuszban lévő egészségügyi dolgozók ragaszkodnak a 13. havi illetményhez, a jubileumi jutalo mhoz, a kötelező illetménypótlékhoz, a túlmunka és ügyeleti korlát, a megnövekedett szabadság és munkaerő visszapótlásának bérfedezetéhez. Mindezeknek kb. 1314 milliárd forint az egyéves kihatása. Nem tudunk belenyugodni abba, hogy az intézményeknél az id én elmaradt a dologi és bérautomatizmus tervezése. Ez is az úgynevezett reform egyik tragédiához vezethető melléfogása. A bérelmaradásuk teljes mértékben indokolja ezt a határozottságot. Természetesen szó sincs arról, hogy az SZDSZ racionális elképzeléseit kérjem számon a kormányzattól, de azért annak logikája egyszerűbb észjárással is belátható, hogy számos olyan jövedelmi forrás, amely természeténél fogva ok vagy okozati kapcsolatba hozható az egészségüggyel, valamilyen mértékben járuljon hozzá az egészsé gügy finanszírozásához is. Így például az egészségre káros élvezeti szerek, melyek hatása tetemes többletköltséget jelent az egészségügynek, forgalmi adójának bizonyos százaléka igenis jelenjen meg az egészségügy finanszírozásában. Vagy például a gyógyide genforgalom hasznából részesedjen az egészségügy is. A járulékok adók módjára való beszedése nagyot lendíthetne a helyzeten. Az egészségügy vagyonának, banki kezelési költségének bizonyos része kerüljön vissza az egészségügyhöz. Ezzel a bankok is terhet vá llalnának az egészségügy nyomorából. A vállalkozások ösztönzése az alkalmas területeken szintén tőkevonzó hatású lenne. Ellenőrző rendszerek bevezetésétől ugyancsak jelentős megtakarítás volna várható. Felmerülhet egyesekben, hogy mi talán azt gondoljuk a Kormányról, hogy furmányos összeesküvést sző a nép ellen, és pusztán gonoszságból vagy akár csak öncélúan nem engedi lélegzethez jutni a társadalombiztosítást, markában tartja és sanyargatja az egészségügyieket, a nyugdíjasokat stb. Erről szó sincs. Mi azt gondoljuk, hogy a Kormány cselekvési programja egyszerűen nem állta ki a gyakorlat próbáját, s ezt most már a Kormány maga is felismerte, csak nincs elég bátorsága ahhoz, hogy nyíltan is beismerje. Átfogó koncepció hiányában rögtönzésekre szorul, ezért va gdalkozik, pótcselekvéseket végez, lázasan keres látszatokat és mentségeket. Mi tisztában vagyunk azzal, hogy az egészségügyben nem lehet négyévenként rendszerváltást végrehajtani, hanem a reformnak több kormányzati ciklust átívelően lépésről lépésre, lehe tőleg megtorpanás nélkül kell végbemennie.Ezért – és ezzel egyben válaszolnék Surján miniszter úr egy korábbi, nyilvánosság előtt tett kijelentésére is, melyben az ellenzék konstruktivitását hiányolta – mi nemcsak bíráljuk az általunk helytelennek tartott dolgokat, hanem minden esetben, ahol azok természete azt lehetővé teszi, mellétesszük megoldási javaslatainkat is. Ezeket majd a részletes vitában fogjuk ismertetni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm . Megadom a szót dr. Kis Gyula József képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Kis Gyula József (MDF) KIS GYULA JÓZSEF, DR. (MDF)