Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 24. kedd, az őszi ülésszak 29. napja - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÁDI LÁSZLÓ a FIDESZ képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2252 pedig olyan naiv elképzelések fogalmazódnak meg arról, hogy ennek a vagyonnak csak a hozadéka kerül majd be a folyó finanszírozásba. Ezalatt pedig a hiány már 1994re akár százmilliárdra is duzzadhat. Hogyan kerül át az ez évre kalkulált közel kétmilliárd és a jövőre tervezett ötmillárd a tb.kasszába? Ez még telje sséggel tisztázatlan. Folytassuk a sort a kintlévőségekkel. A kép sajnos itt is elszomorító, hiszen a kifizetetlen tartozás mára már meghaladta a 83 milliárdot, és könnyen lehet, hogy a jövő évi költségvetési év végére eléri majd a 130140 milliárdot is. M ár most lehet látni, hogy a kedvezőtlen tendenciák folytatódnak, s a beindított felszámolási eljárások pedig leghamarabb 1994ben teremnek gyümölcsöt, ám az a gyümölcs sem lesz olyan bőven termő fajta, hála a csődtörvénynek. Külön érdekességként említem me g, hogy az egyetlen igazán jelentős tartozásvisszafizetés esetében, nevezetesen a MÁVnál, a hírek szerint már most tapogatózik az illetékes miniszter a társadalombiztosítási alapok kezelőinél, hogy hogyan lehet nem visszafizetni az esedékes adósságot? És itt nem akarok a MÁV helyzetére utalni, én elhiszem, hogy ott is nagyon komoly gondok vannak, de a társadalombiztosítás érdekei és problémái kerülnek most terítékre. Ennél a pontnál megint a Kormány tisztázatlan helyzeteket teremtő és fenntartó magatartás ára és politikájára utalnék, hiszen a társadalombiztosítási tartozás valójában egy hiányzó központi költségvetési támogatás és egy végre nem hajtott átalakulás eredménye. Ezek után – tisztelt képviselőtársaim – nézzük meg, hogy vajon milyen alapokra épül a z a ház, amit a kormányzat és a kormánypárti képviselők a jövő évi költségvetés benyújtásához építeni szeretnének. Elöljáróban tudnunk kell, hogy a bevételek tervezésénél, akárcsak a központi költségvetés esetében, az utóbbi két évben felelőtlenül járt el a Kormány. Vajon az idei számítás, a jövő évi prognózis jobb lett? Nos, ha egy kicsit tüzetesebben megnézzük a számokat, akkor kijelenthetjük, hogyha az jobb is lett, de nem sokkal. Elég csak utalnom a 1718%ra tervezett inflációra, ami most a legújabb pé nzügyminisztériumi kijelentés szerint már csak 1415%, hiszen megítélésünk szerint örülhetünk, hogyha megússzuk 20%kal és az évi 900 ezres munkanélküliséggel, ami kapcsán az egyes szakmai prognózisok szintén nagyobb számokról számolnak be. Ez utóbbi terül eten az egymilliós szám sokkal inkább indokolt lenne, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a jövő évben az ellátásból kiesőknek várhatóan csak mintegy fele tud majd elhelyezkedni, így mintegy 200 ezerre tehető az a létszám, amit a munkaügyi statisztika e ltitkol. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy 100 ezer munkanélküli hozzávetőleg 56 milliárd forint veszteséget jelent a társadalombiztosításnak. A kintlévőségek behajtásához visszatérve, meg kell állapítanunk – és ezt már korábban, a néhány hónapja lezajlott p arlamenti vita során elmondtuk – , hogy az 1991es hiánynak a likviditási alapból történő kifizetése és a három év alatt történő visszapótlás terve légvárakat építő elképzelés. Egyrészt nem fog befolyni az 1993as évben annyi, amennyi a tervben szereplő öss zeg, másrészt ez a likviditási alapba kerül, s így valójában a jövő évi bevételeket csökkenti. Áttérve most a nyugdíj- és az egészségbiztosítási kiadások dolgaira, megállapítható, hogy itt is igaz Murphy törvénye, amely jelen esetben körülbelül így hangzik : amit a Kormány elronthat, azt el is rontja! A legjobb példa erre a nyugdíjkorhatáremelés ügye, amelyben a Kormánynak jóval hamarabb ki kellett volna állnia a társadalom színe elé, és igényes szakmai vitákat is kezdemé nyezni kellett volna a kérdés különböző vetületeiről. Olyat például, amelyet a Figyelő nevű gazdasági hetilap november 5i számában olvashattunk, ahol különböző grafikonokban ábrázolják a száz aktív korúra jutó
