Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 24. kedd, az őszi ülésszak 29. napja - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
2253 nyugdíjaskorúak létszámát, és bizony eléggé i nformatív és eléggé érdekes dolgokat találhatunk, ha ránézünk a grafikonra. El kellett volna mondani az embereknek, hogy a Kormány csak rugalmas nyugdíjba menéssel és csak fokozatosan tudja elképzelni az átalakulást, és azt is, hogy miért ítéli ezt a lépés t elkerülhetetlennek. Ezen megjegyzések tükrében el kell mondani, hogy itt már most lehet látni – másfél évvel a választások előtt – , ami "jó esetben" később többször elő fog fordulni, a "jó esetben"t idézőjelbe teszem, hogy a Kormány a következő Parlamen tre hárítja a népszerűtlen döntés terhét, hiszen 1995re halasztja a női nyugdíjkorhatár emelésének lépését. (Zaj a kormánypártok soraiban.) Az egészségügyi ágazatban talán még nagyobb a gond, mint a nyugdíjaknál. Jól érezhető a recesszió és a piaci alkalm azkodás hiányának együttes sokkhatása abban, hogy a kórházak már az idei év végére válsághelyzetbe kerültek. Nyilvánvaló ott a piaci alkalmazkodás hiánya, ahol a kórházi anyagi gondokat a osztályokon úgy orvosolják, hogy a betegekkel vetetik meg a gyógysze reket, a szappant és a WCpapírt. Nesze neked, kereszténydemokrata szociálpolitika. S hozzá kell tennem, hogy ez elsősorban nem a kórházak hibája, hanem az egészségügyi minisztériumi vezetésé, szerintem. A szakértők szerint több milliárdra becsült az áfáb ól adódó többletterhek, s ezt a kórházak nem fogják tudni kigazdálkodni és a bevezetendő reformokra kellő érdekeltség és az érdekegyeztetés hiánya mellett, a pénzügyi eszközök hiánya is gátat fog szabni. Márpedig a szervezetelmélettel foglalkozó kutatók sz erint az egyik alapaxióma az, hogy a szervezet tagjaival nem egyeztetett, a tagok támogatását maga mögött nem tudó átalakítás nélkül a változtatás hamvába holt, azaz nem sok reménnyel kecsegtet. Könnyen előfordulhat, hogy számos kórházban pénzügyi csődhely zet áll elő, s félő, hogy ez egy régi, közvetlen irányítást fog kiprovokálni. Ismerjük el, hogy erre mindkét oldalról a feltétel adott, hiszen a népjóléti tárca még nem felejtette el ezt az időszakot, és a fenti kórházaknak igencsak van adujuk, ha roszszab b helyzetbe kerülnek. Összességében megállapíthatjuk, hogy az Antallkormány ezúttal sem múlta felül magát, a benyújtott költségvetésnél a bevételi oldalon 10 milliárdot is meghaladó hiány prognosztizálható, s a kiadási oldalon pedig újólag többmilliárdos túllépés valószínűsíthető a gyógyszertámogatás prognosztizáltnál nagyobb mértékénél. A hiány finanszírozása számunkra nem megnyugtató, s az államháztartási hiány a társadalombiztosítási deficittel, óvatos becslések alapján is, együtt elérheti a 250300 mil liárdot is. Ennek további hatásairól most nem tisztem szólni. Megítélésünk szerint az 1993as év a társadalombiztosításnál nem a fellendülés, hanem a válság éve lesz. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiban. – Pusztai Erzsébet jelentkezik.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Dr. Pusztai Erzsébet államtitkár aszszony kér szót soron kívül. Megadom. Felszólaló: Dr. Pusztai Erzsébet népjóléti minisztériumi államtitkár PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Nem szándékozom a felszólalás minden részletére reagálni, de úgy érzem, hogy néhány szót feltétlenül szólnom kell. Egyrészt, mert az egészségügyi intézményeket a társadalombiztosítás havonta finanszírozza, havonta küldi át az arra a hónapra szükséges összeget. Nagyon örülnék, ha a képviselő ú r tájékoztatna arról, hogy melyik az az egészségügyi intézmény, amelyik ebből a keretből ilyen problémákkal gazdálkodik. A másik pedig az, hogy egyszerűen megdöbbent az a felvetése a képviselő úrnak, hogy mi elhalasztjuk a népszerűtlen döntéseket és a köve tkező Parlamentre hagyjuk. Amint az elmúlt két
