Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 24. kedd, az őszi ülésszak 29. napja - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÉKELYHIDI LÁSZLÓ, DR. (MDF)
2249 két alap a működési költségvetéssel együtt alkotja az államháztartási törvényben definiált társadalombiztosítási alrendszert. Úgy gondoljuk, hogy a mostani törvényjavaslat az, amely az igényelt követelmény, nevezetesen a bevételek és kiadások részletesebb bemutatása tekintetében végre komolyabb lépéseket tesz. Ez nemcsak a terjedelem jelentős kibővülésében mutatkozik, sokkal ink ább abban, hogy most először nyílik lehetőség például a nyugdíjkiadások érdemi bontásban történő megismerésére. A működési költségvetés bemutatása sem merül ki 68 számadat rögzítésével, vagy például a társadalombiztosítás által csak folyósított, más forrá sból finanszírozott ellátások pontos körét is csak ebből a törvényjavaslatból lehet először megismerni. Mindezt összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a jelenlegi törvényjavaslat technikai szempontból minden korábbit meghalad, és hozzátehetjük, hogy végre. Tis ztelt Országgyűlés! Talán nem tekintik ellentmondásnak, ha mindezek után azzal folytatom, hogy a Demokrata Fórum parlamenti frakciója is osztozik számos olyan aggályban, amelyet a korábban felszólalók a társadalombiztosítással kapcsolatban elmondtak. Mi is úgy látjuk, hogy nem merő ijesztgetés a társadalombiztosítás pénzügyi, finanszírozási válságáról beszélni, hiszen a népjóléti miniszter is válságkezelő költségvetésnek nevezte az expozéjában. Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt évek bevételi – kiadási egyenlegén ek alakulása, a hiány szakadatlan növekedése jól mutatja a gondok súlyosbodását. A Demokrata Fórum frakciója is úgy ítéli meg, hogy ez az 1993. évre szóló törvényjavaslat nem tartalmaz olyan pénzügyi konstrukciókat, hogy azokat megismerve most már nyugodta n hátradőlhetnénk a karosszékben: no, ezt is elrendeztük. Mindjárt hozzá kell tennem, hogy erős kételyeink vannak a tekintetben, hogy egyetlen évre szóló költségvetési törvényjavaslat erre önmagában képes lehete. Sokkal inkább egy hosszú távra szóló kompl ex program lehet erre alkalmas, s egy ilyen programot a tavalyi, 60/1991. számú országgyűlési határozat már tartalmaz is. Úgy gondoljuk, hogy ez a törvényjavaslat sok tekintetben ezen határozatban kijelölt úton jár. Nem látjuk viszont megnyugtatóan realizá lódni a határozatban szereplő fontos elemek közül azt az állami garanciát, amelyre a társadalombiztosításnak ezekben az években különösen szüksége van. Az 1993. évi hiány rendezésére a törvényjavaslat által rögzített konstrukciót mi is egy kissé "ugrás a s ötétbe" érzéssel szemléljük, még akkor is, ha állami költségvetési garancia van a háttérben. Aggályosnak tartjuk, hogy az 1993. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint ugyanez a konstrukció vonatkozna már az 1992. évi társadalombiztosítá si hiány rendezésére is, itt tehát nem 40, hanem több mint 70 milliárd forint deficit sorsáról van szó. (11.20) A fiskálispolitika finomságai iránt kevésbé érzékenyek azt sem tudják igazán megérteni, hogyha 40 milliárd a tervezett hiány, de 42 milliárd a n em társadalombiztosítási feladatot jelentő ellátásokra fordított összeg, akkor milyen alapon beszélünk a társadalombiztosítás deficitjéről, milyen alapon mutatjuk ki itt, és nem ott, ahova az valóban tartozik. Egyébiránt teljességgel érthetetlen, hogy törv ényben előírt 300 milliárd értékű, a társadalombiztosítás számára ingyenesen történő vagyonátadás körülményei még most is tisztázatlanok, a folyamat veszélyesen elhúzódik, ugyanakkor mind az idei, mind az előttünk fekvő jövő évi táradalombiztosítási költsé gvetés bevételei között e vagyon hozama, azaz összesen 6,8 milliárd forint szerepel. A Vagyonügynökség és az OTF tegyen eleget végre a törvényben előírt kötelezettségének. Meg kell mondanom, hogy végső soron az állami garancia csorbulására tudjuk visszavez etni a törvényjavaslat legfájóbb pontjait is. Az egyik fájó pont, a nyugellátások tervezett jövő évi 12,3%os emelése, ma már megoldottnak látszik az Érdekegyeztető Tanácsban történt megállapodás szerint. Ugyanis a koalíció elképzelésével is egyezően az áf a kedvezményezett kulcsának 6%ra történő
