Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 23. hétfő, az őszi ülésszak 28. napja - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - MIKLÓS ÁRPÁD (MDF)
2209 nem is akármilyen embertársát, hanem a saját kívánt gyermekét. Orvosi vélemény alapján teh át a terhességmegszakítások, de méginkább a terhességmegszakításokon átesett nőt a cselekedetükkel veszélyeztetik a későbbre tervezett saját gyermekük egészségét és testi épségét. Ez azt jelenti, hogy olyan alapelvekből kiindulva, amiket a társadalom nagyo n nagy része helyesel, csak arra a logikus következtetésre juthatunk, ami tiltja a terhességmegszakítás szabadságát. Logikai szempontból vizsgálva az SZDSZ vezérszónokának, Rózsa Editnek a kijelentéseit, azok több ponton is vitathatók. Ezek közül csak egye t emelek ki. Azt állítja, hogy csak olyan törvényt szabad hozni, amely végrehajtható. A demokratikus parlament tekintélye attól függ, hogy megvalósítható törvényt hozunk. Gondolom, ez alatt azt érti, hogy nincs értelme tiltani a terhességmegszakítást, mert a tiltás ellenére is lennének abortuszok. Kérdem én: melyik törvény végrehajtható? Hiába tiltja a törvény a gyilkosságot, a rablást, a lopást, mégis sokan elkövetik. Ha igaz lenne Rózsa Edit állítása, miszerint a demokratikus parlament tekintélye attól fü gg, hogy megvalósítható törvényt hozunk, akkor ezeket a tiltásokat meg kéne szüntetni. Ezt viszont – gondolom – senki sem akarja. Mint már beszédemben említettem, ma nem lehet széles társadalmi konszenzuson alapuló választ adni arra a kérdésre, hogy a magz at jogilag embernek tekinthetőe vagy nem. Ez nem is csoda, hisz abban az egyesült sejtben, ami a petesejt és az ondósejt egyesülése után létrejön, már kódolva van az egyén egész későbbi élete. Ez is mutatja, hogy tudományos szempontból nem rögzíthetjük le egyértelműen, hogy a magzat nem ember. Emiatt az a javaslat is erősen vitatható, amely szerint a magzat 12 hetes koráig az anya döntésére bízza a terhességmegszakítás végrehajtását. Bárki megnézheti orvosi szakkönyvekben, hogy egy 12 hetes magzat és egy ú jszülött között szinte teljes az alaki hasonlóság, ránézésre csak a méretekben van különbség. Egyéni öntudatról egyik esetben sem beszélhetünk. Ezek figyelembevételével nem tudom elfogadni azt a javaslatot, hogy egy nő a magzat 12 hetes koráig – nehéz szoc iális helyzetére hivatkozva – szabadon megszakíthassa terhességét. Ilyenkor arra szoktak hivatkozni, hogy a nem kívánt gyermek jobb, ha nem is születik meg, mert az anya úgysem tudja biztosítani a megfelelő körülményeket, valószínűleg nevelőotthonba kerül, így csak az állami gondozottak száma nő, ami nem kívánatos. Ez az érvelés nagyon veszélyes. Mert ezeket az érveket azok a nők is elmondhatják, akik hasonlóan nehéz szociális körülmények között élnek, csak valami ok miatt a magzat 12 hetes koráig nem fordu ltak az abortuszbizottsághoz, így akaratuk ellenére megszületik gyermekük, majd azt megölik. (21.30) Ha már a gazdasági és a szociális körülményeket vizsgáljuk, akkor bele kell gondolni a következőkbe: az emberiség történelmének volt olyan periódusa, amiko r a gazdasági fejlettség alacsony színvonala miatt a társadalom nem tudott túl sok nem termelő egyedet eltartani. Ilyen primitív társadalmakban előfordult, hogy az öregeket, pusztán gazdasági okok miatt, megölték. Olyanról is tudunk, amikor életképtelennek nyilvánított gyermekeket öltek meg. Az emberiség történelmének viszont – tudtommal – nem volt olyan korszaka, amikor életképes gyermekeket vagy magzatokat törvényesen pusztítottak el. Az életképes magzatok elpusztításának törvényesítése egyértelműen a XX. század civilizált társadalmainak a találmánya, amit először éppen a fejlettebb gazdaságú országokban vezettek be. E tények miatt nem tudom elfogadni a gazdasági és szociális körülményekre való hivatkozással elkövetett magzatgyilkosságokat. Hölgyeim és Ura im! Azért kértem szót a magzatvédelmi törvény vitájában, hogy megpróbáljam együttgondolkodásra késztetni azokat a honfitársaimat, akik végighallgatják beszédemet. Meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat az, amivel a legjobban föl lehet korbácsolni a kedél yeket. Ezt én semmiképpen nem akartam. Ezért mondtam el úgy a beszédemet, hogy az érzelmi megnyilvánulásaimnak nem adtam hangot. Aki érzelmi érveket akar, az nézze meg a Néma sikoly című filmet.
