Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 23. hétfő, az őszi ülésszak 28. napja - Határozathozatal a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának ... - A társasági adóról szóló módosított 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - VIZY BÉLA, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - LOTZ KÁROLY, DR. a gazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
2147 Megkérdezem Salamon Lászlót, az alkotmányügyi bizottság elnökét, állíte a bizottság eladót. (Salamon László: Nem állít.) Nem állít. Megadom a szót Vizy Bélának, a szociális bizottság előadójának. Felszólaló: Dr. Vizy Béla, a szociális, csal ádvédelmi és egészségügyi bizottság előadója VIZY BÉLA, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Alkalmasnak találjuk a vitára, nem állítunk előadót. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Lotz K árolynak, a gazdasági bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. (16.30) Felszólaló: Dr. Lotz Károly, a gazdasági bizottság előadója LOTZ KÁROLY, DR. a gazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! A gazdasági bizottság alkalmasnak találta egyhangú szavazás sal, úgyhogy a vita minden további nélkül lefolytatható. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Előzetesen jelentkezett felszólalásra Körösfői László, a Magyar Szocialista Párt részéről. Felszólaló: Körösfői László (MSZP) KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társasági adóról szóló törvényhez módosító indítványokat adtam be, ezért most ezekről a módosító indítványokról akarok röviden szólni. Javaslataim a szakképzés legsúlyosabb gondjain kívánnak enyhíteni. E gondok elsősorban a tanul ók gyakorlati oktatása terén jelentkeznek. Az elmúlt évtizedekben hazánkban a szakképzés túlnyomórészt a nagyüzemek szakemberutánpótlását volt hivatva kielégíteni. Ennek megfelelően a szakmai gyakorlati oktatásra elsősorban nagyobb vállalatoknál került so r. A tanulók 84%ának gyakorlati oktatása üzemekben történik. Az elmúlt két évben viszont a gazdaság szerkezetváltása és privatizációja következtében egyre nagyobb számban vonulnak ki vállalatok a szakmunkásképzésből. Ez egyre több tanuló oktatását nehezít i meg és teszi lehetetlenné. A Művelődési Minisztérium kimutatása szerint az üzemi képzési helyek száma egy év alatt 52 ezerről 46 ezerre csökkent. A Munkaügyi Minisztérium felmérése is azt mutatja, hogy körülbelül 500 vállalati tanműhelyt számoltak fel az elmúlt időszakban és ezzel körülbelül 28 ezer gyerek szorult ki a szakképzésből, ami 1992ben a tanulók 15%a. A tanulók gyakorlati képzéséből a korábbinál nagyobb szerepet vállalnak a kis- és középvállalkozások, melyeknél az elmúlt két évben kétszeresre nőtt a foglalkoztatott tanulók száma. Ez kedvező tendencia, de a problémákat távolról sem oldja meg. Ugyanis 1989ben a szakmunkástanulóknak mindössze 4 és fél százaléka volt foglalkoztatva kisiparban, tehát ez a kétszeres növekedés még mindig nem éri el a 10%ot sem. Mi adódik ebből a helyzetből? Miután a vállalatoknál és az iskolai tanműhelyekben nincs elegendő gyakorlati oktatási hely, a szakképző iskola általában csak olyan gyerekek jelentkezési lapját tudja elfogadni, akik találnak maguknak gyakorlati oktatási helyet. De még azok a tanulók sincsenek biztonságban, akik számára állami vállalatoknál biztosította az iskola a gyakorlati oktatást, mert számtalan esetben tanév közben kerül utcára a gyerek amiatt, hogy a vállalatot eladják vagy csődbe jut. Ilye nkor a szülő kétségbeesetten próbál munkahelyet találni gyermeke számára. Mindez kiszolgáltatottá teszi a tanulókat, s a szülőket azokkal a kisvállalkozókkal szemben, akik az ebből adódó lehetőséget kihasználják. Gyakran súlyos tízezreket kell fizetni a sz ülőnek annak fejében,
