Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 8. kedd, az őszi ülésszak 3. napja - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ JÁNOS, DR. (FKgP)
192 Határozathozatal a törvényjavaslat általános és részletes vitájának együttes lefolytatásáról ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslathoz sem a bizottság, sem képviselőtársaim nem nyújtotta k be módosító javaslatot, indítványozom, hogy az általános és részletes vitát együttesen folytassuk le. Tisztelt Országgyűlés! Erről most szavazni kellene, de úgy látom, hogy az Országgyűlés nem határozatképes. Ebben az esetben pedig különkülön kell lefol ytatni a vitát. Tisztelt Országgyűlés! Egy kísérletet teszünk. Megkérdezem tehát az Országgyűlést, egyetérte azzal, hogy az általános és a részletes vitát együttesen folytassuk le. Kérem, szavazzanak! (Megtörténik: 149 "igen", 1 "nem", 0 tartózkodás.) Kös zönöm szépen. Ebben az esetben tehát a törvényjavaslat általános vitája következik. Megkérdezem, hogy jelentkezés vane. Megadom a szót dr. Szabó János képviselő úrnak. Felszólaló: Dr. Szabó János (FKgP) SZABÓ JÁNOS, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Országgy űlés! A jelen törvénymódosítás azt a célt szolgálja, hogy a társadalombiztosítási járulék behajtása hatékonyabb legyen. Tekintettel arra, hogy törvény írja elő a társadalombiztosítási járulék fizetésének kötelezettségét, azt, hogy kinek kell fizetni. Ilyen körülmények között azt gondolom, hogy nem lehet vita azon, hogy e jogszabályoknak érvényt kell szerezni, és intézkedni kell az iránt, mert szükséges, hogy igenis, a társadalombiztosítási járulék behajtásra kerüljön. Ez tehát egy egyirányú utca, és sokat m editálni megítélésem szerint rajta nem lehet. Én magam is meg fogom szavazni ezt a törvényt. Azonban mégis engedtessék meg, hogy egy égető problémára felhívjam a figyelmet, amit úgy gondolom, hogy itt és most kell elmondani. Ez pedig az, hogy a járulékbefi zetési kötelezettség, illetve a járulékbefizetés azért ilyen szerény, vagy azért ilyen nagy az elmaradás benne, megítélésem szerint, vagy legalábbis döntő mértékben azért, mert a járulék mértéke álláspontom szerint indokolatlanul magas. Szívem szerint azt a kifejezést használom, hogy etikátlanul magas. Sehol a világon nincsen 54%os társadalombiztosítási elvonás, különösen nincs a fejlett nyugati demokráciákban, ahol már ismételten és ismételten rájöttek arra a közgazdászok, hogyha a termelőtől a megtermelt javainak több mint 30%át elvonják, akkor már nincs igazán érdekeltté téve a termelésben. Minél magasabb az elvonás mértéke, természetesen annál kevésbé van érdekeltté téve. Ha most mi megnézzük a mi esetünket, akkor azt kell látnunk, hogy az 54%os elvon ás, ezenkívül még a magas adókulcsú adó azt eredményezi, hogy ennek összességében a dupláját is elvonjuk a termelőtől. (16.30) Pedig ha piacgazdaságról beszélünk, és arról, hogy a nyugati demokráciák példáját akarjuk követni, akkor szerintem nem gúzsba kel lene kötni a termelőket, a vállalkozókat, hanem az kellene, hogy segítsük őket, dédelgetnünk kellene, a tenyerünkön kellene hordoznunk, kedvezményekben kellene hogy részesítsük őket, mert szerintem az a körülmény, hogy ilyen magas az elvonás tőlük, nem tes zi őket érdekeltté a termelésben. Lehetséges, hogy a pillanatnyi szempontoknak, a pillanatnyi költségigényeknek az 54%os elvonás meghozza az eredményét, azonban hosszú távon – megítélésem szerint – semmi esetre sem. Én hallgattam az előző törvényjavaslath oz a hozzászólásokat is, minden hozzászóló részéről nagy felelősségérzetet tapasztaltam abban a vonatkozásban, hogy be kell hajtani a társadalombiztosítási járulékot. Nagy gond az, hogy ilyen mérvű a hiány a befizetés oldaláró l, azonban a befizetési morál – mint mondottam – azért ilyen rossz elsősorban, mert sajnos, az elvonás rendkívül nagymérvű.
