Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 10. kedd, az őszi ülésszak 24. napja - Döntés el nem fogadott interpellációra adott bizottsági jelentésről: - ELNÖK (Vörös Vince): - VASS ISTVÁN (SZDSZ)
1829 elképzelésekről, továbbá a privatiz ációs tervekről, különös tekintettel arra, hogy az milyen formában érinti a dolgozókat. Az interpellációban a következő kérések és kérdések merültek fel: 1. A Kormány módosítsa a 119/1991. (IX.12.) számú kormányrendeletét, amely előírja ugyan a tájékoztatá st, de mindjárt benne is foglaltatik, hogy ennek elmaradása esetén végrehajtható az átalakulás és a privatizáció. Maga a tájékoztatás elmaradása tehát e szerint a kormányrendelet szerint nem feltétele az átalakulásnak és a privatizációnak. A következő ilye n kérés volt: mikor lesznek személyre kiszabható, jelentős, visszatartó erejű büntetések a szabálysértéseket elkövető munkahelyi vezetőkkel szemben. A következő, talán harmadik kérdés – bár több is volt, de ezeket emeltük ki: mennyiben kíván a Kormány együ ttműködni a munkahelyi rendszerváltás érdekében a szakszervezetekkel? A képviselő úr két vállalati példát is felsorolt, amelyek szerint nem megfelelően alakult a privatizáció tekintetében a dolgozók tájékoztatása. Az interpellációra dr. Kiss Gyula munkaügy i miniszter válaszolt, és ezt – mint ahogy az elnök úr is tájékoztatta a tisztelt Házat – sem a Ház, sem az interpelláló képviselő nem fogadta el. Az interpellációra adott új választ az Állami Vagyonügynökség, valamint a Munkaügyi Minisztérium írásos anyag ai képezték, amit a bizottság ülésén dr. Herczog László helyettes államtitkár úr szóban is kiegészített. (15.00) A lényege, hogy az 1992. évben elfogadott Munka Törvénykönyv 65. és 67. §ában meghatározottak szerint a munkaadó köteles döntése elő tt az üzemi tanáccsal véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltató intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésér e vonatkozó elképzeléseket. Ennek szankciója is van, a Munka Törvénykönyve 67. §a azt mondja ki, hogy visszahivatkozva a 65. § (1) (3) bekezdésében foglaltakat sértő munkáltatói intézkedés érvénytelen. Ennek megállapítása iránt az üzemi tanács bírósághoz fordulhat. Ennek megfelelően, miután a Munka Törvénykönyve ez év július 1jén hatályba lépett, a Kormány a 119/1991. kormányrendeletet, tehát amelyet képviselőtársam bírált, és amely nem volt kielégítő a számára, hatályon kívül helyezte, hiszen a Munka Tör vénykönyve ezt most már megnyugtatóan szabályozza. A szóban forgó interpelláció tehát elősegítette a korábbinál magasabb rendű, olyan törvényi szintű szabályozás születését, amely minden tekintetben megnyugtató védelmet biztosít a dolgozók számára. A szóba n is kiegészített új választ, amelynek lényege, hogy a törvényes védelem ma már egyértelműen biztosított a dolgozók részére, a gazdasági bizottság egyhangúlag elfogadta. Ezzel összhangban kéri a tisztelt Országgyűlést és a képviselőtársamat, hogy ezt a jel entést fogadja el. Köszönöm. (Szórványos taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Megkérdezem Vass István képviselőtársamat, egyetérte a bizottsági jelentésben foglaltakkal. Felszólaló:Vass István (SZDSZ) VASS ISTVÁN (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr a lehetősége t, hogy megszólalhatok. 23 perc türelmet kérek öntől és a tisztelt Háztól is, hogy ezzel kapcsolatban egykét gondolatot elmondhassak, hiszen több mint 8 hónap telt el azóta, hogy ez az ügy végül is felvetődött.
