Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 10. kedd, az őszi ülésszak 24. napja - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÁDI LÁSZLÓ, a FIDESZ vezérszónoka:
1817 a járadé k plafonjának megemelése. Ezen túlmenően pedig, amennyiben az ajánlást a vállalatok tényleg figyelembe veszik, úgy újabb munkanélküliséget is szül. Azt, hogy nincs átfogó, a gazdaságpolitikába ágyazódó, a vámpolitikától a privatizációs gyakorlaton keresztü l a munkaerőköltségek figyelembevételét is tekintetbe vevő kormányzati foglalkoztatáspolitikánk, azt éppen a Tellérféle javaslat parlamenti vitája mutatta. Fel kell hívnunk ugyanakkor a figyelmet az önkormányzatok gazdálkodásának a költségvetés oldaláról elkezdett ellehetetlenítésének veszélyeire, hiszen az illetékes önkormányzatok a legtöbb esetben az állandó, üzemeléshez kapcsolódó költségei csökkentése mellett, amely mellesleg újabb munkanélküliséget szül, a beruházási, felhalmozási kiadásaikat fogják v issza, s ez a munkahelyteremtés és a helyi infrastruktúra rovására megy. Nézzük csak meg, a beruházásokon belül menynyire fontos stabilizáló szerep volt eddig az önkormányzatoké. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A foglalkoztatáspolitikai oldalról a költség vetést frakciónk, a FIDESZ frakciója támogatni nem tudja. Ennek indokai összefoglalóan a következők: 1. A kormányzatnak nincs átfogó foglalkoztatáspolitikája, döntéseit az esetlegesség és a kampány pénzügyi restrikciók indokolják. 2. A modern és széleskörű en kiépített aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonysága nem tisztázott, így ezért a foglalkoztatási alap ilyen drasztikus csökkentését nem tudjuk elfogadni. 3. A tárcák között nincs megteremtve az összhang a különböző munkahelyteremtést szolgáló e szközök alkalmazásában. 4. A Kormány jelen politikája társadalmi robbanással fenyeget az egymilliót is elérő munkanélküliek miatt. A helyzet drámai romlása ugyanis új megoldásokat és fokozott figyelmet érdemelne. Mindez ebben a költségvetésben sajnos nincs en meg. 5. Az Antallkormány érzéketlen az ifjúsági munkanélküliek iránt, számukra nem indít átfogó és hatékony oktatási programokat, nem vonja be kellőképpen a vállalkozói és a privatizált vállalati szektort a szakképzés működtetésébe. A régóta ígért szak képzési törvény még mindig nincs beterjesztve a Parlamentbe, így a több évtizedes elmaradásunkat konzerváljuk, hiszen ne feledjük el, hogy ezek a munkanélküli fiatalok még 3040 évig ott lesznek a munkaerőpiacon. Végezetül pedig megállapíthatjuk, hogy a sz olidaritási alap legalább 5 – 10 milliárd forintos hiánnyal lett tervezve, amelynek legfőbb oka a 80%ra prognosztizált behajtási arány illuzórikus volta. Ez az arány a mi várakozásunk alapján jó, ha eléri a 70%ot, s könnyen előfordulhat, hogy a munkanélkül iek számát is – immár hagyományosan – alábecsüli a Kormány. Legalábbis érdemes a független kutatóintézetek erre vonatkozó számításait megvizsgálni, ugyanis ezek az adatok még legalább százezerrel nagyobb munkanélkülisereget jósolnak. A foglalkoztatási ala pban történt változásokkal a megfelelő számítások hiányában nem tudunk egyetérteni, s az elmúlt két év tükrében meg kell állapítanunk, hogy a Kormánynak nincs átgondolt és a mai viszonyokra is alkalmazható foglalkoztatáspolitikája. Különösen nem tudjuk elf ogadni az ifjúsági munkanélküliség problémáinak bűnös elhallgatását és elhanyagolását, itt jóvátehetetlen károk keletkeznek ugyanis. Szintén nem tartjuk elfogadhatónak a munkanélküliség regionális aránytalanságának kezelését, hiszen például szülőmegyémben, SzabolcsSzatmárBereg megyében a munkanélküliségi ráta a jövő év végére meghaladhatja a 30%ot. A kormányzatot a foglalkoztatáspolitika terén súlyos mulasztások terhelik, s ezért a FIDESZ frakciója a felelősséget nem tudja vállalni. A magyar gazdaság jel enlegi helyzetéért és az egymillió munkanélküli sorsáért azonban már nemcsak az utóbbi 40 év, hanem mára már az Antallkormány is jócskán felelős. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
