Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 9. hétfő, az őszi ülésszak 23. napja - A földrendező bizottságok feladatairól és hatósági jogköréről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1760 befogni a jogosan türelmetlenkedő emberek száját. Addig ez érthető volt, a közérdekre hivatkozva, amí g ez a nagyüzemek által október végéig bejelentett, műveletlenül maradt területekre vonatkozik. De teljesen érthetetlenné válik, ha ezt az aktust kiterjesztik a művelt, bevetett, a használatban levő földekre is. A tervezet nem szabályozza az ideiglenes föl dhasználat legalapvetőbb feltételeit sem. Ezek közül két téma. Az ideiglenes földhasználó nem kap garanciát arra, hogy ha vetett, arathat is. És természetesen arra sem, hogy az ideiglenesen használatba vett földet utána tulajdonként is megkaphatja. Nincs e rre garancia, mert ha időközben az ideiglenesen használatba adott földterületet eléri a kárpótlási árverés, akkor megítélésem szerint ugyanolyan sorsa van, mint a többi földterületnek. Ennek a bizonytalanságnak az eredményeké nt az eddigi ideiglenes használók egy része máris visszaadta a földterületét, és megindult a spekuláció is, már ajánlgatják haszonbérbe is az így megszerzett területeket. A nagyüzemeket a kárpótlási törvényben a jogosultak vételi jogával terhelte meg a Par lament. Rendkívül sok gonddal jár viszont a tulajdonosi alapjogok aránytalan és kényszerítő ok nélküli korlátozása. A földet a jogosult a kárpótlási jegye ellenében megvásárolja a nagyüzemtől, ezt a folyamatot, tehát a kárpótlást és a szövetkezetek átalakí tását kell meggyorsítani, törvényes keretekben megvalósítani, nem pedig egy újabb részintézkedéssel növelni a bizonytalanságot. Jogos az az igény, hogy a tanya körüli földterületek sorsa a kárpótlási törvényben is megfogalmazott elvek alapján megkülönbözte tett eljárással is történjen. A földalapok kiigazítása során garantálni kell az egyes tulajdonosi csoportok jogainak érvényesítését. Erre a tervezetben kevés előírás található. A tervezet a földrendező bizottságok jogkörébe kívánja vonni a részaránytulajd onosok jogait a részaránytulajdon megosztása során. Nem rendezett ma törvényekben ez az eljárás, tehát valóban szükség van valamilyen szabályozásra. Számunkra azonban csak olyan eljárás fogadható el, melynek során a részaránytulajdonosok élhetnek tulajdon osi jogaikkal és maguk dönthetnek a közös tulajdon sorsáról. Csupán ilyen technika lehet megoldás a Tarnóczky képviselőtársam által fölvetett problémára is. Ez valóban olyan bonyolult ügy, hogy helyettük mások nem dönthetnek. Erre többféle gyakorlat is elk épzelhető. A részaránytulajdonosok, magyarul azok a szövetkezeti tagok, akiknek a földje megmaradt a nevükön, és azok, akik a nevesítés során, ha többet nem, 2030 aranykoronát megkaphatnak, maguk döntsenek arról is, hogy személyesen vagy általuk választo tt bizottság útján kívánjáke a tulajdonbaadást megoldani. (19.20) Nem csupán a szövetkezeti tagokról nem esik szó, ahogy az előttem szóló már elmondta, hanem itt lenne az ideje dönteni az állami gazdaságok dolgozóinak 20 aranykoronás földkijelölése megold ásáról is. A tervezet – az előterjesztővel, az előterjesztő által elmondottakkal ellentétben – nem alkalmas a részaránytulajdonnal is rendelkezők földterületeinek visszavonására. Sok ok miatt nem alkalmas, de nem alkalmas legfőképpen azért az elfogadhatatl an technikáért, amelynek alapján a beterjesztő június 30áig, ha másképp nem, sorsolással kívánja kijelölni ezeket a részaránytulajdonokat, holott azt követően a kárpótlásból visszamaradóan vagy egyéb jogcímeken még további területek kerülhetnek ebbe a tul ajdonba. Tisztelt Országgyűlés! A szocialisták rendkívül fontosnak tartják, hogy a tulajdoni átalakulás minél rövidebb idő alatt történjen meg ezen a kritikus területen. Földhöz juthassanak azok, akik művelni akarják, tulajdonba akarják a termőföldet, tisz tázódjanak a tulajdonosok, tulajdonosi viszonyok. De erre a célra beterjesztett javaslat, a nem kellően tisztázott jogokkal felruházott
