Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 9. hétfő, az őszi ülésszak 23. napja - A földrendező bizottságok feladatairól és hatósági jogköréről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1759 Az, hogy mi egy albizottságot hozunk létre, nem megoldás, mert n yilvánvaló, van valami különbség a hatósági jogosítványok körében, hogy egy országgyűlési határozat hatalmazzae föl azt a bizottságot egy bizonyos munka elvégzésére, vagy egy országgyűlési bizottság egy albizottságot küld ki, mert helyesnek látja. Egyébké nt egyetértünk vele, nyilván erre van szükség. Úgy gondolom, az út az lenne a jövőre nézve is, hogy a törvények módosítgatásai helyett és a napi követés helyett inkább tényleg a gazdasági struktúra átalakítását követnénk szemmel, és ahol problémák vannak, ott kényszerítenénk rá a végrehajtó apparátust, hogy ezt így rendezze. Arról már nem is szólok, hogy így év vége környékén a Kisgazdapárt törvényjavaslatai vagy törvénymódosító javaslatai meg szoktak szaporodni. Hogy emögött mi van, és ilyenkor mennyiben l ehet nagyobb eredményt elérni, mint az egyéb időszakokban, azt nem tudom. Én nagyon szeretném kérni az Országgyűlés képviselőit, hogy azért olvassák el ezeket a törvénytervezeteket és a saját körzetükben próbáljanak meg beszélgetni olyan emberekkel, akik e bben élnek, akik ehhez valamit értenek, és úgy hozzák meg majd a döntésüket; mert nem akarok nagy szavakat használni, de nagyonnagyon komoly felelősség van a vállunkon, és ha ebben az ágazatban csak egy ellenszenv fog dominálni és egy olyan politikai moti váció, amely a "csak azért is én vagyok az erős" alapról indul ki, akkor nekünk nem nagy jövőnk lesz ebben az országban. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Lakos László képviselő úr a Magyar Szocialista Párttól. F elszólaló: Dr. Lakos László (MSZP) LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Megállapítom a jegyzőkönyv kedvéért, hogy a Földművelésügyi Minisztérium még mindig nem képviselteti magát. Dr. Szabó Lajos képviselő úr indítvá nya egy újabb rossz kísérlet a rossz kárpótlási törvény jobbítására. Ma már mindenki látja az országban, hogy rossz a kárpótlási törvény, és ma már azok is látják, akik törvénybe iktatták. Az immár nyilvánvaló okok közül felsorolom az embereket közvetlenül foglalkoztató legfontosabbakat, ha nem is mindet. Rossz a kárpótlási törvény, mert bonyolult, és azért, mert bizonytalanságban, hosszú ideig bizonytalanságban tartja a jogosultakat. Az emberek ma sem tudják, hogy mikor kapják meg a kárpótlási jegyüket, mi t kezdhetnek vele, mire való az utalvány, hol szerezhetnek érte vagyont, hol szerezhetnek érte földet, hogyan szerezhetnek érte földet, mennyit kell fizetni a földért, mikor kell fizetni a földért, ha megszerezte, mikortól művelheti, kivel műveltetheti meg , bérbe veszie valaki, mit termeljen rajta, hogyan értékesíti a termékeit, honnan vegye hozzá a tőkét, a pénzt, a gépet. Ezek mindennapos kérdések, ha vidéken jár az ember és jogosultakkal, új tulajdonosokkal beszél. Eddig megdöbbentően kevés föld talált gazdára a kárpótlás keretében, az erre vonatkozó adatokat az előttem szólók ismertették. Az árverések egy része botrányba fulladt azért, mert olyan földekre is kitűztek árveréseket, amelyek jogosultjai még nem kapták meg kárpótlási jegyeiket. Nem hajtják v égre a törvényt a hivatalok azzal, hogy nem jelölték ki a 20%os biztonsági kereteket az állami földekből, a törvény szellemében, a törvény előírásai szerint a szövetkezetekkel egy időben. Legnagyobb gond, hogy az emberek nem kapnak választ ezekre a kérdés eikre. Sajnos, azt kell megállapítani, hogy nem jelent megoldást a napirenden szereplő indítvány elfogadása sem, hiszen megítélésem szerint egyetlenegy pontjában sem törekedik a kárpótlási törvény végrehajtásának gyorsítására, s hatásában semmiképpen sem l esz az. A tervezet új gyakorlatot kíván bevezetni ideiglenes földhasználat megjelöléssel. Ennek célja – a tervezet alapján – a kárpótlásra kijelölt földek azonnali használatbaadása az igénylőknek, vagy talán egy előzetes kisgazda földosztás. Ez azt jelenti , hogy a kárpótlási törvényben kihirdetett jogi aktus, a vételi jog gyakorlása helyett egy azonnali bizottsági döntéssel kívánna új használókat kijelölni,
