Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 9. hétfő, az őszi ülésszak 23. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - SZAUTER RUDOLF (MDF)
1720 Kormányunk ugyancsak sürgő s tárgyalást kérve benyújtotta a földművelésügyi alapokról szóló törvényjavaslatát a 7281es számon. Kérdem az Országgyűlést, egyetérte sürgős tárgyalásba vételével. Most kérem szavazatukat a sürgőssség kérdésében! (Szavazás.) Köszönöm. Kérem képviselőtár saimat, hogy őrizzék meg a Ház határozatképességét. Az Országgyűlés 216 szavazattal, 2 ellenében, 12 tartózkodás mellett a tárgyalásra kimondta a sürgősséget. Kormányunk – szintén sürgős tárgyalást kérve – benyújtotta a világkiállítás és a hozzá kapcsolódó fejlesztési alapról szóló törvényjavaslatát a 7308as számon. Kérdezem az Országgyűlést, egyetérte sürgős tárgyalásba vételével. Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 212 szavazattal, 11 ellenében, 7 tartózkodás mellett a tárgyal ásra kimondta a sürgősséget. Kormányunk sürgős tárgyalást kérve benyújtotta a menekültügyi alapról szóló törvényjavaslatát a 7160as számon. Határozathozatal következik, kérem a táblát kiírni. Most kérem szavazatukat a menekültügyi alap sürgős tárgyalásba vételéről. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 203 szavazattal, 2 ellenében, 2 tartózkodás mellett a tárgyalásra kimondta a sürgősséget. Döntés képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről és sürgős tárgyalásáról ELNÖK (Szabad György) : Szauter Rudolf és Balla Gábor Tamás a Magyar Demokrata Fórumtól, Dragon Pál független kisgazda képviselőtársunk sürgős tárgyalást kérve önálló indítványt nyújtott be az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1 991. évi XXV. törvény módosításáról a 7363as számon. Az előterjesztést futárpostában kapták kézhez képviselőtársaim. Megkérdezem az előterjesztőket, ki kíván szólni közülük. (Szauter Rudolf jelentkezik.) Szauter Rudolfot illeti a szó. Felszólaló: Szauter Rudolf (MDF) SZAUTER RUDOLF (MDF) Tisztelt Elnök Úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! az 1990es választási kampány reklámfilmjeinek egyikében én is szerepeltem úgy, hogy bősz szőlősgazdának álcázva azt mondtam: márpedig a föld legyen azé, aki megműveli. Ezzel a slogannel többek között – programunknak megfelelően is – az az elképzelésünk volt, hogy elsősorban a földet művelni óhajtó embereket juttassuk földhöz a kárpótlás során. Elfogadásra és végrehajtásra olyan törvény kerül, amely – ha nem i s jelentős mértékben, de – eltér a fenti célkitűzéseinktől. Ennek oka többek között a koalíciós megegyezés és az Alkotmánybíróság észrevételei voltak. (15.40) A végeredmény az, hogy ma gyakorlatilag bárki licitálhat földet is a névre szóló kárpótlási jeggy el, ami nagyon demokratikus dolog, csak a végrehajtás során derült ki, hogy ebből hatalmas feszültségek támadthatnak. Országosan ugyanis elég a föld, sőt, fölös számban is rendelkezésünkre áll kárpótlási cálokra, de a nagyvárosokban és azok környékén a tör vény végrehajtása jelenlegi állapotában óriási gondokat okoz – vagy okozna. A fővárosban, a nagyvárosokban ugyanis kevés a termőföld – mint ismertetes. Hasonlóképpen kevés a városok körüli agglomerációs körzetekben is – itt viszont nagyon sok a kárpótlásba n részesülő ember. Az eszkimó és a fóka esete forog fenn. Az okok ismertek: csonka Magyarországra már eleve nagy vízfej maradt Budapest. Nem tudni, milyen megfontolásból, a második világháború után falusi településeket csatoltak a fővároshoz, így a vízfej tovább is nőtt. Az 50es évek végén, az 60as években a diadalmas szocialista mezőgazdaságot – persze, a lenini elvek alapján – teremtették meg; tudják: a fokozatosság és az önkéntesség elve alapján fél éven belül bepofozták a földmíves népet a közösbe. No s, ekkor indult egy – a honfoglalás kora óta alig ismert – népvándorlás Budapestre, a nagyvárosokba és azok környékére. Ezeknek az embereknek jó része ma kárpótlási jegyet kap, amit vagy szülőhelyén, vagy lakóhelyén földre is
