Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 1. kedd, az őszi ülésszak 1. napja - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
18 végére jeleztem, és személyes örömet jelent, hogy amennyiben az Országgyűlés a törvényjavaslatot törvényerőre emeli, akkor nem maradtam hazugságban. A törvényjavaslat elfogadásával az Országgyűlés a magyar joggyakorlatban egy teljesen új és szokatlan jogintézményt létesít. A viszonyít ás vonatkozásában azért használtam és azért emeltem ki, hogy a magyar joggyakorlat, mert Napóleon még vidáman járkált az európai csatamezőkön, amikor 1810ben Svédországban már az első ombudsman megkezdte a működését. 1920ban a finn ombudsman másodikként lépett hivatalba, NagyBritanniában 1967ben jött létre az ombudsmani hivatal, és ma már öt kontinens számtalan államában működnek ombudsmanok, és az utóbbi hetekben éppen a lengyel ombudsman tevékenysége kapott élénk sajtóvisszhangot. A szokatlanságnak az érzékeltetésére csupán egy apró adalék: az intézménnyel kapcsolatos rádióbeszélgetés során egy olyan hallgatói kérdés érkezett a stúdióba, hogy a törvényjavaslat netalán a kimúlt Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a KNEB intézményét kívánja visszaállíta ni és ombudsman fedőnévvel ellátni. Tehát annyira szokatlan, hogy a törvényjavaslat tartalma, az ombudsman tevékenysége a magyar jogkereső közönség előtt valójában teljesen ismeretlen. Tisztelt Országgyűlés! Az Európa Tanácshoz csatlakozásunk eredményeként vált sürgős feladatunkká a belső jogunk harmonizációja, és az emberi jogok, valamint a polgári szabadságjogok jegyében ennek a törekvésnek a vonulatába illik bele az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslat. A benyújtott törvényja vaslat kiindulópontként megismétli alkotmányunk azon rendelkezését, mely szerint az országgyűlési biztos feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. A visszásság kétségtelenül jogilag nehezen megfogható fogalmának pontosításához a javaslat megkísérelt támpontot nyújtani. Eszerint az alkotmányos jogok sérelme, illetve ennek közvetlen veszélye tartozik a visszá sság fogalomkörébe. A jogsérelem fogalmát tágan kell értelmezni. Az nemcsak a jogszabályok tételes rendelkezéseibe való ütközést jelenti, hanem például a hatályos jogszabályok nem kielégítő voltát is. E fogalomkörbe tartozik még például az eljárás indokola tlan elhúzódása, az ügyfelekkel való nem megfelelő bánásmód, de a visszásság fogalmának további pontosítását nyilvánvalóan a jogalkalmazás során kell kialakítani. A javaslat szerint az országgyűlési biztos kizárólag a Parlamentnek felelős. A nemzetközi gya korlatnak megfelelően szervezetileg független. Semmilyen állami hierarchiába nem épül be, és kívül áll a három tradicionális hatalmi ágon. Ez azt is jelenti, hogy eljárása során az Országgyűléstől is független intézkedéseit kizárólag az alkotmány és a törv ények alapján hozza meg. A függetlenséget erősíti az a rendelkezés is, melynek értelmében megválasztása nem az országgyűlési ciklus négyéves időtartamára, hanem hat évre történik. Az országgyűlési biztosi funkció kiemelkedő jelentőségét, illetve pártatlans ágát szolgálja az a szabály, amely szerint személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot, és az országgyűlési biztost a Parlament minősített, kétharmados többséggel választja meg. Az országgyűlési biztos már említett függetlenségének és pártatlanságának elősegítését célozzák a javaslat szigorú összeférhetetlenségi szabályai. Az országgyűlési biztosi megbízatás például összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel. Az országgyűlési biztost a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg. Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság – ideértve természetesen a közszolgáltatást végző szervet is ", tehát ezeknek az eljárása, az ennek során hozott intézkedése, illetőleg ennek az intézkedésnek az elmulasztása alkotmányos jogait sérti, vagy közvetlenül veszélyezteti. De a javaslat a hivatalból való eljárás lehetőségét is megadja.
