Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 1. kedd, az őszi ülésszak 1. napja - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
19 A javaslat az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság fennállásának megállapításához megfelelő jogi eszközöket, péld ául az iratokba való betekintést, felvilágosításkérést stb. biztosít az országgyűlési biztos részére. A visszásság feltárása érdekében rendelkezésre álló beavatkozási lehetőségek közös jellemzője, hogy a fennálló helyzetet érdemben módosító intézkedést nem tehet, az érintett határozatot nem változtathatja meg, tehát nincs kényszerítő hatalma, s ezt a későbbi félreértések elkerülése érdekében külön ki kell emelni, hogy az ombudsman nem harmadfokú bírósági ítéleteket és határozatokat megváltoztató jogorvoslat i fórum, hanem jogköre az úgynevezett, tehát legszívesebben idézőjelbe tehető "enyhe jog". Fellépésének személyes tekintélye és a nyilvánosság ad kellő nyomatékot. A visszásság fennállása esetén az országgyűlési biztos a visszásságot előidéző szerv felügye leti szervének a visszásság orvoslására ajánlást tehet, de adott esetben az érintett szervnél is kezdeményezheti a visszásság orvoslását. (11.30) Előfordulhat, hogy a visszásságot az idézi elő, hogy a bíróság döntése vagy mulasztá sa olyan jogszabályon vagy jogszabályi rendelkezés hiányán alapul, amelynek alkotmányossága az országgyűlési biztos szerint vitatható. Erre figyelemmel az országgyűlési biztos széles körű kezdeményezési jogosultsággal rendelkezik az Alkotmánybíróság irányá ban. Kiemelést érdemel, hogy ha az országgyűlési biztos megítélése szerint a visszásság valamely jogszabály nem egyértelmű rendelkezésére, illetve a jogi szabályozás hiányára vezethető vissza, akkor annak érdekében, hogy a visszásság a jövőben elkerülhető legyen, javasolhatja az erre feljogosított szervnél a jogszabály módosítását vagy kiadását. A javaslat szabályozza azt az esetet is, ha az országgyűlési biztos által megkeresett szerv a megkeresésre érdemben nem reagá l, illetve ha a megkeresésben foglaltaknak megfelelő intézkedést elmulasztja, vagy a megtett intézkedéssel az országgyűlési biztos nem ért egyet. Ezekben az esetekben az országgyűlési biztos az adott ügyet az éves beszámoló keretében az Országgyűlés elé te rjeszti, és szűk körű kivételektől eltekintve kérheti, hogy az ügyet az Országgyűlés vizsgálja ki. Kirívóan súlyos esetben, illetve ha a visszásság az állampolgárok nagyobb csoportját érinti, az országgyűlési biztos indítványozhatja, hogy az adott kérdés m egtárgyalását az Országgyűlés már az éves beszámolót megelőzően tűzze napirendre. Ebben a kérdésben az Országgyűlés a javaslat szerint egyszerű szótöbbséggel dönt. A már említett éves beszámoló keretében egyébként az országgyűlési biztos átfogó képet nyújt az alkotmányos jogok hatósági eljárásokkal kapcsolatos jogvédelmi helyzetéről, valamint az általa tett intézkedésekről és ezek eredményéről. Ígérem, hogy az alkotmányügyi bizottság előtti tárgyaláson bemutatjuk az ombudsmanoktól kapott éves jelentéseket, mert változó az ombudsmanhoz érkezett panaszok száma államonként, de az éves jelentések szép vastagok. Miután az országgyűlési biztos tevékenységének egyebek mellett a nyilvánosság ad kellő nyomatékot, a javaslat szerint az országgyűlési biztos éves beszám olóját az országgyűlési határozathozatalt követően a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. E témakörhöz kapcsolódik, hogy azokban az országokban, ahol e jogintézmény működik, a minél szélesebb nyilvánosság érdekében az országgyűlési biztos gyakorta veszi igé nybe a sajtó segítségét, és ennek érdekében rendszeresen tart sajtótájékoztatót. Ezek az enyhe jogi eszközök tehát szociológiai értelemben egyáltalán nem hatástalanok. Sőt ellenkezőleg, a nemzetközi tapasztalatok fényében az esetek túlnyomó többségében kel lő orientációt jelentenek az érintett szervezeteknek a visszásságok mielőbbi orvoslására. Az érintett szerv részére nyilvánvalóan jelentős presztízsveszteséget jelentett az ügy nyilvánosságra kerülése, és nem tartozik a kellemes programok közé a Parlament valamelyik vizsgálóbizottsága elé járulni az ügy kivizsgálása kapcsán.
