Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 2. hétfő, az őszi ülésszak 20. napja - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
1532 hangsúlyozni kell azt, hogy vannak gazdag, sőt gazdagodó önkormá nyzatok – ezek vannak kevesen – , az önkormányzatok többsége viszont szegényedik, ugyanúgy, mint ahogy a lakosságban is egy nagyon vékony réteg vastagodik, gazdagodik, és a többség pedig szegényedik. Azokon a településeken, ahol nem vetettek ki helyi adót a z önkormányzatok, ott legtöbbször arról van szó, hogy az elszegényedés nagyarányú, nagyobb arányú, mint amire bármelyikünk is gondolt, vagy gondolni mert a legutóbbi években. Itt van például egy konkrét község – ha már Remport Katalin, tisztelt képviselőtá rsunk is konkrét példára hivatkozott – , Nagyiván község Szolnok megyéből, ahol a lakosság 30%a idősebb 60 évesnél, és a munkaképes korúak 25%ánál több már a munkanélküliek száma. És ebben a községben a személyi jövedelemadóról szóló statisztikában az uto lsó előtti helyen szerepelnek. Ilyen község nyilván nem vetett ki helyi adót, nem is fog majd kivetni helyi adót a jövőben sem. Ezek után konkrétan a törvénymódosításról. A módosítások többsége – a két évvel ezelőtti – nem igazán kiérlelt és megfontolt tör vényhozói folyamatnak a következménye. Igazából az én számomra az volt a dilemma, hogy szabade vagy kelle ilyen gyakran módosítani egy adótörvényt. Abban az esetben nyilván nem szabad, hogyha ez újabb és fölöslegesnek minősíthető költségekkel jár, illetv e újabb fölösleges munkával jár – ráfektetett munkaórával – az adófizetők számára. Szeretném megemlíteni, hogy a helyi adózás sokkal drágább, mint a központi adózás, hiszen amíg az APEHnél a bevételeknek talán 1%át teszi ki a költség, addig a helyi adóná l ennek többszöröséről van szó. A módosítások többségével egyébként egyetértünk. Ezek egyszerűsítenek – ahogy erről már volt szó, és nem akarok ismételni – , egyszerűsítik az önkormányzat, illetve az adófizető életét. (19.50) Támogatjuk például a 9. §ban m egjelenő, az idegenforgalmi adónál alkalmazandó vendégéjszaka kategóriát a korábbi 48 órás kategóriával szemben. Ugyancsak helyeseljük a 70. életévét betöltött személyeknél az idegenforgalmi adómentességet. Az iparűzési adó alapja is csökken. Ez üdvözlendő . Nem biztos ugyanakkor, s erről szólt Remport Katalin, hogy indokolt az adó éves mértékének felső határát az eddigi 3 ezrelékről 8 ezrelékre növelni. Többet kellene tudnunk azokról a konkrét számokról, amelyek egy ilyen számítást megalapoznak. Erősen vita thatónak tartom ugyanakkor a házadómentesség megszüntetését új házak, építmények esetén. Elhangzottak itt érvek oda és vissza, két éve is, ma is utaltunk rá. Úgy gondolom, hogy építményadó esetén e mentesség megszüntetése elsősorban adótechnikailag lehet i ndokolt, és érthető az az érvelés is, hogy a lakásállomány értékesebb fele ilyen módon nem kerülne ki automatikusan az adóztatható körből. De ellenérvként elhangozhat az is, hogy nagyon sokan hitelből építettek, a többség – azt lehet mondani – hitelből épí tett, és a közelmúltban – értem ezalatt inkább a 70es, 80as éveket – épített. Elhangozhat ellenérvként az is, hogy jogbiztonságra is szükség van, és ez a Parlament is – már sajnos – , mutatott példát a jogbiztonság megsértéséről. A másik, amit vitathatóna k tartok, ez a bizonyos 25 négyzetméter/fő családtagkategória. Úgy vélem, hogy ez elsősorban szociálpolitikai megfontolásokból került be két évvel ezelőtt a törvényjavaslatba, az akkori törvénybe. Bizottságok támogatták ezt a képviselői kezdeményezést, és nem hiszem, hogy megszűntek azok az indokok, amelyek miatt annak idején a Parlament ezt a módosítást megszavazta. Ezekkel a fenntartásokkal a szocialista képviselőcsoport egyébként a helyi adók törvényének módosításával egyetért. Köszönöm a figyelmet. (Ta ps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) :
