Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 2. hétfő, az őszi ülésszak 20. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF)
1485 Döntés képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről és sürgős tárgyalásáról ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Zétényi Zsolt, Zimányi Tibor, Balás István és 103 képviselőtársuk – sürgős tárgyalást kérve – önálló indítványt nyújtott be az egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről 7l66os számon. Az e lőterjesztők közül megadom a szót Zétényi Zsolt képviselő úrnak. Felszólaló: Dr. Zétényi Zsolt (MDF) ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Egy törvénytervezetet és egy országgyűlési elvi állásfoglalás terve zetét tettük le az Országgyűlés asztalára – képviselői önálló indítvány formájában – azért, hogy végére jussunk ezen testület lelkiismeretét súlyosan terhelő feladatnak. Ismeretesek az előzmények, ismeretes, hogy az Országgyűlés csaknem kétharmados többség gel meghozott egy törvényt 1991. november 4én, amely alkotmánybírósági határozat folytán nem kerülhetett be a magyar törvénytárba. Az így előállott helyzet nem változtat azon, hogy sürgetően és égetően súlyos, a lakosság nyugalmát és lelkiismeretét érintő ügy maradt rendezetlenül. Az elmúlt rendszerben elkövetett súlyos bűntettek bűnöseinek megbüntetésére sem a jogalkalmazás, sem a jogalkotás területén nem adott választ az új demokratikus hatalom, illetve olyan választ adott, amely megoldásként – az ismert okok miatt – nem jöhet figyelembe; azért sem, mert addig nem lesz megnyugvás, nem lesz megbocsátás; azért sem, mert addig terheli a legitim államot a nem teljesített alkotmányos kötelesség, hogy polgárainak élethez való jogát és méltóságát feltétel nélkül és minden körülmények között, időbeli korlátozásra való figyelem nélkül meg kell védenie; és azért sem, mert ennek az államnak és ennek az Országgyűlésnek a népből való mivoltát – tehát a nép akaratából és annak megfelelően való működését – tesszük kérdés essé, ha továbbra is megsérti az állam a bűnüldözés kötelezettségét. Ez a kötelezettség pedig az emberi jogok biztosítéka. Miben áll a politikus felelőssége, a törvényalkotó felelőssége? Abban, hogy mindent meg kell tennie az államot terhelő súlyos kötelez ettségek teljesítése, a jog érvényesítése végett, hiszen Alkotmányunk szerint a nép hatalmát választott képviselői útján gyakorolja, és ezeknek a választott képviselőknek méltán és joggal teszi fel a kérdést: mit tettetek miértünk, mit tettetek a mi hozzát artozóinkért, a mi méltóságunkért? A politikust terheli a felelősség azért, hogy a nép sajátjának ismerje el a hatalmat; ne azt mondja: ők ezeket a törvényeket hozták, és mi kénytelenek vagyunk ezeket elviselni, hanem azt mondja: ezt kellett tennünk. Minek ünk kellett ezt tennünk – a népnek és a törvényhozásnak. A többes szám első személy eltűnése a politikai szóhasználatból a demokrácia halála. Feltehető a további kérdés: mennyire van értelme ezeknek a törekvéseknek a magyar Parlamentben? Igen nagy értelmük van, tisztelt hölgyeim és uraim. Az első kísérlet, amelyet igen sokan – a jogtudomány képviselőivel és képviselőinek jelentős alakjaival együtt – jónak tartottunk, egy megoldás volt. Erről a jogi megoldásról mondott véleményt az Alkotmánybíróság. Most oly an javaslatok fekszenek a tisztelt Országgyűlés asztalán, amelyek feltehetőleg alkalmasnak bizonyulnak a magasra állított mérce szerint is, hiszen más megközelítési móddal próbálják jogilag kezelhetővé tenni a büntetőjogi felelősségre vonás kérdését az eml ített körben. Válaszolnunk kell azoknak is, akik sértetten felkiáltottak, hogy miért vezettük őket félre a tekintetben: megálljae helyét egy szabályozás, egy törvény alkotmányosság szempontjából? Aki valamennyire ismeri a jogalkotást és a jogalkalmazást, az nagyon jól tudja, hogy mennyire képmutató kérdés ez. Vannak ugyanis olyan ügyek, amelyeknek alkotmányossága közvetlenül levezethető, vannak olyanok, amelyeknek alkotmányossága oly módon ítélhető meg, hogy nem ütköznek láthatólag a létező Alkotmány szabá lyaiba.
